Valami óriásit robbant 2 milliárd fényévre a Földtől, a tudósok sem értik pontosan, mi történt
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
hvg.hu
Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.
hvg.hu
Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.
hvg.hu
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
hvg.hu
A kanadai CHIME rádióteleszkóp 2019 és 2021 között rögzített adatait átvizsgálva arra jutottak a tudósok, hogy sokkal több lehet az ismétlődő gyors rádiókitörés a világűrben, mint azt eddig gondolták.
hvg.hu
Miközben ön a születésnapját ünnepelte, a NASA ikonikus Hubble űrteleszkópja rendületlenül fotózta a világegyetem számára látható részeit. S hogy milyen fotókat készített éppen aznap? Többféleképpen is megtudhatja.
hvg.hu
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
hvg.hu
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
hvg.hu
A tudósok reményei szerint a James Webb által nemrég lefotózott, a korai univerzumra hasonlító csillagrégió tanulmányozásával kiderülhet, hogyan alakultak ki az első égitestek az ősrobbanás után 2–3 milliárd évvel.
MTI
A jövőben komoly hasznát vehetik majd a műholdaknál, vagy épp a Jupiter Europa holdjához készülő leszálló egységnél annak a napelemnek, ami minden eddiginél vékonyabb.
hvg.hu
Az ősrobbanás után mintegy 400 millió évvel indult útnak annak az objektumnak a fénye, amit most a James Webb űrteleszkóp is érzékelt. Kiderült, valójában nem egy, hanem két objektum rejtőzik ott.
hvg.hu
A Neowise nevű űrszonda félévente képes feltérképezni a teljes éjszakai égboltot, ami megmutatja a tudósoknak, miként változnak a csillagok, fekete lyukak és más objektumok.
hvg.hu
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.
MTI
Az Earadel nevű csillag 12,9 milliárd fényévre van tőlünk, vagyis alig 900 millió évvel azután keletkezett, hogy az unverzium megszületett.
hvg.hu
Olasz kutatók egy új módszer segítségével számolták össze, mennyi csillagtömegű fekete lyuk lehet az univerzumban. Ez segíthet majd megválaszolni azt a kérdést is, hogy miként keletkeznek a szupermasszív fekete lyukak.
hvg.hu
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
Sparked.hu
Egy elmélet szerint a földi evolúcióhoz hasonló folyamat nem kizárólag a mi planétánkon mehetett végbe, hanem más, még felfedezetlen bolygókon is.
hvg.hu
A csillagászok hosszú ideje figyelik az univerzumot, amihez természetesen előrejelzéseket is készítenek. Az egyik legújabb tudományos csomag igen méretes lett.
hvg.hu
Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp – jelentették be a projekt vezetői.
MTI
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be.
MTI