Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
A tudósok reményei szerint a James Webb által nemrég lefotózott, a korai univerzumra hasonlító csillagrégió tanulmányozásával kiderülhet, hogyan alakultak ki az első égitestek az ősrobbanás után 2–3 milliárd évvel.
A jövőben komoly hasznát vehetik majd a műholdaknál, vagy épp a Jupiter Europa holdjához készülő leszálló egységnél annak a napelemnek, ami minden eddiginél vékonyabb.
Az ősrobbanás után mintegy 400 millió évvel indult útnak annak az objektumnak a fénye, amit most a James Webb űrteleszkóp is érzékelt. Kiderült, valójában nem egy, hanem két objektum rejtőzik ott.
A Neowise nevű űrszonda félévente képes feltérképezni a teljes éjszakai égboltot, ami megmutatja a tudósoknak, miként változnak a csillagok, fekete lyukak és más objektumok.
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.
Az Earadel nevű csillag 12,9 milliárd fényévre van tőlünk, vagyis alig 900 millió évvel azután keletkezett, hogy az unverzium megszületett.
Olasz kutatók egy új módszer segítségével számolták össze, mennyi csillagtömegű fekete lyuk lehet az univerzumban. Ez segíthet majd megválaszolni azt a kérdést is, hogy miként keletkeznek a szupermasszív fekete lyukak.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
Egy elmélet szerint a földi evolúcióhoz hasonló folyamat nem kizárólag a mi planétánkon mehetett végbe, hanem más, még felfedezetlen bolygókon is.
A csillagászok hosszú ideje figyelik az univerzumot, amihez természetesen előrejelzéseket is készítenek. Az egyik legújabb tudományos csomag igen méretes lett.
Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp – jelentették be a projekt vezetői.
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be.
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves.
Összeállt egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy hosszas kutatómunkával összehasonlítsa a természet két legösszetettebb rendszerét, az emberi agy idegsejthálózatát és a galaxisok kozmikus szerveződését. Meglepő a hasonlóság.
Szupernagy tömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.
A Spektr-RG nevű, német–orosz fejlesztésű műhold hat hónapon át pásztázta a világegyetemet, az összegyűjtött adatokat pedig most gyúrták egybe a tudósok.
Nagyon keresik a sötét energiát, pedig lehet, hogy nincs is. A fizikusok dilemmáiról kérdeztük Frei Zsoltot, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatóját egy friss magyar tudományos szenzáció apropóján.
A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a Kozmosz című dokusorozat új évadát. A műsort ezúttal is a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.
A Holm 15A galaxis 700 millió fényévre van tőlünk, de a kutatók szerint nagyon furcsán viselkedik. Éppen ezért megnézték, mi lehet ennek az oka.
