Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartja szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikust ma már azok kedvelik, akik megválasztásakor nem látták volna szívesen, akik pedig hozzásegítették a poszt elnyeréséhez, ma már távol tartanák onnan.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
A Politico szerint Ursula von der Leyennek még meg kell győznie Magyarországot, hogy támogassák őt az Európai Bizottság elnökeként a következő ciklusban is.
Tízmilliószámra dobják ki a koronavírus elleni lejárt vakcinákat az EU-ban, melyek jó részét aranyáron vették a járvány tombolása idején. A Pfizerrel kötött gigaszerződést pedig továbbra is titok övezi.
A fideszes EP-képviselő az Indexnek beszélt a Nyugat-Balkán uniós integrációjának szükségességéről, Ursula von der Leyen értelmi képességeiről és az Európában várható jobboldali fordulatról is.
A miniszterelnök aláírására vár már csak, hogy hivatalossá váljon a britek visszatérése a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramba.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón beszéltek az EU spanyol soros elnökségének céljairól. Az Európai Parlamenti választások előtt a spanyol elnökségnek több mint 250 ügyet, köztük a sokat vitatott migrációs reformot és költségvetés módosítást is le kellene zárnia. Mindkét ügyben könnyen szembe találhatják magukat a magyar kormánnyal.
Véget ért Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó, amelynek során a magyar és a lengyel kormány elérte, hogy hatórás vitát követően két, a migrációval kapcsolatos, általánosságokat tartalmazó bekezdés kikerüljön az elfogadott szövegből. Kiderült: Orbán Viktor csak a Facebookon és a közmédiában keménykedett azzal kapcsolatban, hogy mire költi a pénzt az EU.
„Drámaian megváltozott a világ" - kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját kora délután Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vészjósló kezdet után a folytatás is hasonló volt, Von der Leyen ugyanis pénzt kért a tagállamoktól azért, hogy három fontos területen az EU eleget tudjon tenni a vállalásainak.
Az Európai Bizottság elnöke közölte, semmi köze ahhoz, amivel Magyarországon a kormánypárti média megvádolta.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatásáról tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a politikus azt mondta: egyre nyilvánvalóbbak azok a brutális erőfeszítések, amelyek Magyarországot minden erővel bele akarják sodorni a háborúba.
Diplomáciai nagyüzem vár ezen a héten az EU vezetőire. A 46 tagot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács állam- és kormányfői Reykjavíkban, a világ legfejlettebb nagyhatalmait tömörítő G7-ek Hirosimában találkoznak, Szöulban pedig EU-Dél-Korea-csúcstalálkozót rendeznek.
„Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Korábban öt frakció kezdeményezte, hogy helyezzék erősebb nyomás alá Magyarországot.
Angela Merkel volt német kancellár most kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, ami közvetlenül a távozása után még magától értetődő lett volna, ám az azóta eltelt idő több kérdést is fölvet politikája helyességéről.
Az EP-képviselő szerint ez nem fér bele az unió elvárásaiba.
Az Európai Bizottság elnöke közös európai megközelítést sürgetett az ukrán mezőgazdasági termékek megnövekedett behozatalával kapcsolatos probléma kezelésére.
A panasz okán akár a mentelmi jogát is felfüggeszthetik.
A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.
Mark Galetti Oroszország-szakértő szerint nem kizárt, hogy a Kreml rendelte meg a katonai vlogger elleni merényletet. A Guardian és a Die Welt a Trump-perről és annak lehetséges következményeiről ír, előbbi úgy fogalmaz, fájdalmasan behatárolt Trump értelmi és érzelmi horizontja. Mi következik, ha ismét Trump lesz az elnök? Mit tehet ennek érdekében Putyin? Hány határkerítés van most világszerte? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból a hvg360-on.
