Véget ért Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó, amelynek során a magyar és a lengyel kormány elérte, hogy hatórás vitát követően két, a migrációval kapcsolatos, általánosságokat tartalmazó bekezdés kikerüljön az elfogadott szövegből. Kiderült: Orbán Viktor csak a Facebookon és a közmédiában keménykedett azzal kapcsolatban, hogy mire költi a pénzt az EU.
„Drámaian megváltozott a világ" - kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját kora délután Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vészjósló kezdet után a folytatás is hasonló volt, Von der Leyen ugyanis pénzt kért a tagállamoktól azért, hogy három fontos területen az EU eleget tudjon tenni a vállalásainak.
Az Európai Bizottság elnöke közölte, semmi köze ahhoz, amivel Magyarországon a kormánypárti média megvádolta.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatásáról tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a politikus azt mondta: egyre nyilvánvalóbbak azok a brutális erőfeszítések, amelyek Magyarországot minden erővel bele akarják sodorni a háborúba.
Diplomáciai nagyüzem vár ezen a héten az EU vezetőire. A 46 tagot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács állam- és kormányfői Reykjavíkban, a világ legfejlettebb nagyhatalmait tömörítő G7-ek Hirosimában találkoznak, Szöulban pedig EU-Dél-Korea-csúcstalálkozót rendeznek.
„Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Korábban öt frakció kezdeményezte, hogy helyezzék erősebb nyomás alá Magyarországot.
Angela Merkel volt német kancellár most kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, ami közvetlenül a távozása után még magától értetődő lett volna, ám az azóta eltelt idő több kérdést is fölvet politikája helyességéről.
Az EP-képviselő szerint ez nem fér bele az unió elvárásaiba.
Az Európai Bizottság elnöke közös európai megközelítést sürgetett az ukrán mezőgazdasági termékek megnövekedett behozatalával kapcsolatos probléma kezelésére.
A panasz okán akár a mentelmi jogát is felfüggeszthetik.
A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.
Mark Galetti Oroszország-szakértő szerint nem kizárt, hogy a Kreml rendelte meg a katonai vlogger elleni merényletet. A Guardian és a Die Welt a Trump-perről és annak lehetséges következményeiről ír, előbbi úgy fogalmaz, fájdalmasan behatárolt Trump értelmi és érzelmi horizontja. Mi következik, ha ismét Trump lesz az elnök? Mit tehet ennek érdekében Putyin? Hány határkerítés van most világszerte? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból a hvg360-on.
Az Európai Bizottság elnöke április 5-7. között Emmanuel Macron francia elnökkel együtt Kínában tartózkodik, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.
Kedden kezdődik az Európai Bizottság elnökének és a francia köztársasági elnöknek a kínai látogatása, amely előtt Ursula von der Leyen élesen bírálta Kínát, mondván, az egyre elnyomóbb politikát folytat otthon, és egyre agresszívabbat külföldön.
Egymillió aláírást gyűjtene össze a Ryanair annak érdekében, hogy rávegye az Európai Uniót, lépjen fel a francia légiforgalmi irányítók további sztrájkjaival szemben. A felhívásuk címzettje Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A modellt váltott felsőoktatási intézmények vezetői azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert úgy vélik, az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük.
A tervek szerint már a nyáron megkezdheti munkáját a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA). Ursula von der Leyen nyomatékosította, hogy Oroszországot és Vlagyimir Putyint felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért.
Az Európai Bizottság elnöke az olasz partoknál történt tragédia okán migrációs és menekültügyi paktum elfogadását sürgette.
Ursula von der Leyen és Charles Michel is megszólalt a háború egyéves évfordulóján. Von der Leyen üzenete nem említette meg, hogy netán lenne bárki is Európában, aki nem vállalna feltétlen szolidaritást Ukrajnával.
