Mi takargatnivalója lehet? Ködösít a kormány a hitoktatásra adott állami pénzek ügyében
Ha valóban nincs nyilvántartás arról, hányan járnak iskolai hittanra, az ehhez kapcsolódó, az egyházaknak fizetett állami támogatásnak sincs objektív alapja.
Ha valóban nincs nyilvántartás arról, hányan járnak iskolai hittanra, az ehhez kapcsolódó, az egyházaknak fizetett állami támogatásnak sincs objektív alapja.
Közösségi kampányt indult, hogy a magyar ateisták és vallástalanok bátran vállalják fel a világnézetüket az októberben kezdődő népszámláláson. Nem várt nehézség azonban, hogy az idei kérdőíven ehhez nem lesz külön rubrika. Az eddigi felmérések alapján a Magyar Ateista Társaság azt várja, hogy 50 százalék alá esik a magukat kereszténynek vallók aránya.
Teljes alárendeltséget vártak el a nőktől a People of Praise kötelékében. Ennek a vallási szervezetnek a tagja az amerikai legfelső bíróság egyik főbírója.
Néha sírva, de interjút adott Tóth Gabi, aki állítja, hogy a tavalyi Eucharisztikus Kongresszus után indult ellene gyűlölethullám. Visszaszúrt Fluornak is, aki viszont Twitterén nemrég már azt írta, unja az egész óra témát.
Péntek este a „világsztár” fogalmát elképesztő magasságokba emelő Justin Bieber lesz a Sziget nagyszínpadának a fellépője, de ahhoz, hogy ez a pillanat eljöjjön, nemcsak egy ijesztő, arcbénulással járó betegséget, hanem sokkal hatalmasabb démonokat is le kellett győznie. Hogyan lett a drogozó, balhézó, csajozó celebből hívő, monogám celeb?
A katolikus egyházfő korábban azt mondta Kirillnek, hogy szerinte „egy pátriárka nem alacsonyodhat le arra a szintre, hogy Putyin ministránsa legyen”.
Számos japánt erőn felüli adakozásra késztetett a koreai gyökerű Egyesítés Egyháza, amely miatt annak a magányos merénylőnek az anyja is elszegényedett, aki végzett Abe Sinzo volt miniszterelnökkel. A szekta előtt az utat egykor Abe nagyapja nyitotta meg Japánba, ahol kusza hálózatot alkot a külön iparágként működő sok tízezer vallási csoport.
Állandóan kísérti a “sötét oldal” Tóth Gabit, sőt az énekesnő érzi azt is, hogy “az Ördög ott liheg” a nyakában, de eddig ellenállt a kísértésnek. Szintén saját tapasztalata, hogy a keresztényüldözés létezik – erről a közmédiában beszélt, ahol a keresztény ember és a zene kapcsolata volt a téma.
Korunk szentjeit a feszültséggel és háborúkkal teli mindennapok hőseinek nevezte az egyház, a politika és a társadalom számára is Ferenc pápa vasárnap, a Szent Péter téren bemutatott kanonizációs misén, amelyen többek között a francia Charles de Foucauld-t, a holland Titus Brandsmát, az indiai Devasahayam Pillait, avatták szentté.
Arra reagálva nyilatkozott az államtitkár, hogy az EU az ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát is szankciókkal sújtaná.
Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.
A Szentléleknek tulajdonítja az orvosprofesszor, hogy sok ember „bölcsen döntött” a vasárnapi választáson. Azt is mondta, hogy hisz a nemzeti megbékélésben, de ehhez szerinte a Szűzanyához kell fordulni.
A kereszténység alapvetően csipkebugyiként funkcionál Magyarországon, riszálni kell a megfelelő ütemben, és valaki egyszer csak beletömi a milliárdokat. Gyakorlatilag két ember áll útjában annak, hogy a kereszténység Magyarországon kizárólag a kormánypárt bunkósbotját jelentse. Ferenc pápa és Iványi Gábor. Vélemény.
És mit tanulhatnak a tudósok a különféle vallások évezredeken át csiszolt gyakorlataiból? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget egy amerikai pszichológus nemrég megjelent könyve.
Az etnikailag főként a kurdokhoz sorolt 700 ezer jezidi vallása különös, nincsenek írott szent szövegei, megtalálhatók benne ősi nyugat-iráni mitológiai motívumok, a judeo-kereszténység, gnosztikus irányzatok és a szúfi iszlám hatása. Vallási kisebbségként a történelemben sokszor érte támadás a közösséget.
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
A változás a Meta-birodalomhoz tartozó összes szolgáltatásra vonatkozik, és kiterjed többek közt a vallási hovatartozásra is.