Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Szeptemberben két napra Kazahsztánba utazik Ferenc pápa, ahol a világ vallási vezetőivel fog találkozni – közölte hétfőn a Vatikán a Reuters beszámolója szerint. A katolikus egyház vezető püspöke azt mondta, reméli, hogy Kazahsztánban végre beszélhet az orosz ortodox egyház vezetőjével, Kirill pátriárkával.
Ferenc pápa júniusban egy negyvenperces Zoom-beszélgetésen tárgyalt Kirill pátriárkával, akkor azt mondta neki, hogy szerinte
„egy pátriárka nem alacsonyodhat le arra a szintre, hogy Putyin ministránsa legyen”.
A pápa akkor a Zoom-beszélgetésről azt mondta, Kirill azon felmondta neki az orosz háborús propagandát.
A két egyházfő hivatalosan június 14-én találkozhatott volna Jeruzsálemben, ezt a találkozót azonban végül lemondták.
Kirill pátriárkát – mivel az orosz ortodox egyház feje lelkes rajongója Vlagyimir Putyinnak és Oroszország Ukrajna elleni háborújának – az Európai Unió szankciókkal akarta sújtani, ettől azonban őt pont a magyar kormány mentette meg. Orbán Viktor június másodikán azzal magyarázta a putyini propagandát terjesztő vallási vezető kimentését, hogy sértené a vallásszabadságot, ha egy egyházi vezetőt szankcionálnának. Kirillnek a szankciók vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat jelentettek volna.
Orbán ellenkezése után Kirill pátriárka kikerült az EU-s szankciós listáról
Sajtóinformációk szerint az Európai Unió engedett az orosz ortodox egyházi vezető ügyében, miután a magyar kormány tiltakozott.
