A halpusztulás már júliusban elkezdődött a tavon, a horgászszövetség szerint az első hulláma több fajt is érintett, de a pusztulás most kezdődött, második hulláma kifejezetten a harcsákat tizedeli.
Száraz és meleg napok jönnek, így a hazai felszíni vizek vízszintje stagnálni fog vagy tovább apad – közölte a vízügy. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágban már halpusztulást is észleltek az oxigénhiány miatt, ezért itt gépekkel kezdték levegőztetni a vizet, ahogy a Velencei-tavon is.
A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része, így a különbség egyre csak nőhet. A víz ásványianyag-tartalma már olyan, mint a termálvízé, ez a halak számára zavaró lehet. Halivadékok idén alig vannak a tóban, a tavalyi halpusztulás után nem is mernek telepíteni. Tervek már vannak arra, hogy a tó vizét a Dunából pótolják, és arra is, hogy napenergiával működő berendezésekkel segítsék elő a víz tisztulását. Videóriportunk a kiszáradó tóról.
A szakértők nyilatkozatait durván torzító címekre és találgatásokra reagálva igyekszik mindenkit megnyugtatni az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy a Balaton jelenlegi alacsony vízállása szélsőséges, de nem rendkívüli.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati világ gazdasági szankciókkal válaszolt erre, és azt találgatjuk, hogy milyen hatása lesz mindennek Magyarországra. Eközben a magyar kormány segítséget kínált a benzinkutasoknak, az MNB pedig úgy számolt, hogy az árak még annál is jobban emelkedhetnek, ahogyan az elmúlt pár hónapban nőttek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
December eleje óta engedik a vizet a Velencei-tóba, de az elért érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a téli időszakban szokásos. A Vízügy továbbra a tavaszi esőkben bízik.
A határérték bő kétszerese maradt a Velencei-tóba kísérletként engedett víz klorofilltartalma, ezért egyelőre kockázatos a vízpótlás. Az utóbbi napok csapadékos időjárása miatt azonban már emelkedett egy kicsit a tó vízszintje.