Fárasztó patthelyzet: harmadszor lehet választás egy éven belül Bulgáriában
Újra az urnákhoz szólíthatják a bolgárokat, akiknek elegük van a választósdiból, ám a parlamenti pártok képtelenek működőképes koalíciót létrehozni.
Újra az urnákhoz szólíthatják a bolgárokat, akiknek elegük van a választósdiból, ám a parlamenti pártok képtelenek működőképes koalíciót létrehozni.
Éles lőszert nem használtak a magyar katonák a kabuli mentőakciónál, de “pattogtak a golyók körülöttük”, ám “nem elsőbálozók voltak”, nem viselte meg őket. Az egyhetes akció pontos költségét még nem tudni, de az biztos, hogy a hamarosan vesz még a hadsereg újabb két repülőgépet. A kimenekített 540 emberről részleteket nem lehet tudni, de átszűrte őket a titkosszolgálat.
Azonnal hagyja el mindenki a kabuli repülőtér környékét – kérte a brit, az amerikai és az ausztrál kormány is.
Eleve lehetetlen volt a próbálkozás, hogy bevezessék a korszerű demokráciát egy olyan országban, ahol soha nem működött központi hatalom, de azért ügyes diplomáciával és katonai erővel az USA legyőzhette volna a terrorizmust. Így vonja meg a két évtizedes vállalkozás lényegét a legendás egykori amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger az Economistban közölt írásában.
A tálib szóvivő szerint aláásná a hitelességüket, ha bántanák a nőket, így inkább ne menjenek dolgozni, nehogy bajuk essen.
A republikánusok kéjjel olvassák Biden elnök fejére az afganisztáni kivonulás kudarcát, ám azt elhallgatják, hogy másfél éve még üdvözölték a Donald Trump és a tálibok között megkötött, garanciák nélküli megállapodást.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el.
Sikerült hazahozniuk saját embereiket és szövetségeseiket, nem indítanak több repülőt Kabulba.
A pontos időpontot nem a külügyminiszter, hanem a hadsereg főparancsnoka fogja bejelenteni. A magyarok kicsivel több mint ötszáz embert tudtak kimenekíteni.
Az EU, akárcsak a Bourbonok, semmit sem tanult, és semmit sem felejtett el. Hat év alatt az unió menekültügyi politikája még mindig azon az elven alapul, hogy majd az az ország megoldja, ahol a menekültek az unió területére lépnek. Az elmúlt évek fényesen igazolták, hogy ez a rendszer működésképtelen – mégis ez a védekezés zászlóshajója.
Így értékeli a Financial Timesban az afgán Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki most másodszor kényszerült elhagyni országát – mégpedig csaknem ugyanúgy, mint 42 évvel ezelőtt a családja az oroszok bevonulásakor: jóformán egy szál ruhában.
A testület szerint a regnáló elnök megsértette a szövetségi törvényeket, amikor hatályon kívül helyezte a "Maradj Mexikóban" programot.
Teljesen rosszul mérte fel az afganisztáni helyzetet a Biden-adminisztráció, de még az amerikai hírszerzés is - derül ki a The New York Times cikkéből, amelyben részletesen leírták, milyen folyamatok vezettek a totális káoszig. Az, hogy ne legyen gyors evakuálás és ne kapjanak könnyen vízumot az amerikaiaknak segítő afgánok, egy Biden-Gáni alku következménye. Az afgán elnök úgy gondolta, bizalmatlanságot szülne egy gyorsított kimenekítés, miközben ő maga iszkolt el először a tálibok elől. A CIA-főnök viszont hétfőn titokban Kabulban járt és tárgyalt egy tálib vezetővel - csak feltételezni lehet, hogy a kivonulással kapcsolatban.
A tálibok szóvivője arról beszélt, hogy nem támogatják a külföldi állampolgárok kimenekítésére szabott határidő meghosszabbítását.
Megérdemli a róla kiállított bizonyítványt a kontinens, ha nem száll szembe az olyan vezetőkkel, akik nem támogatják menekültek befogadását, nyilatkozta Jean Asselborn.
Az afgán nők középkorú generációja még emlékszik, hogyan szorították ki őket az iskolákból, az 1990-es évek végén, amikor a tálibok átvették a hatalmat. Most attól tartanak, ez megismétlődik. Van, aki már félelmében el is égette diplomáját.