A legnagyobb nemzetközi lapok szinte kivétel nélkül beszámoltak a rádió frekvenciájának ügyéről. Arról írnak, hogy a mostani döntés beleilleszkedik az Orbán-kormány eddigi lépéseinek sorába, amit a kritikus sajtó ellen tett.
Ahogy a neve is jelzi, az Alekszej Navalnij megmérgezésénél használt novicsok történelmi távlatban újonc az emberi élet kioltására is felhasználható szerek sorában. Az ókortól a középkoron át a legújabb korig sokféle mérget találtak fel, és vetettek be merényleteknél, valamint ön- és tömeggyilkosságoknál is.
A hidegháborús fegyverkezési verseny idején a Szovjetunió fejlesztette ki, és Oroszország finomította tovább a novicsok idegmérget, amelyről Moszkva az erre vonatkozó, általa aláírt nemzetközi szerződés ellenére sem mond semmit.
Az eddig lavírozó Németország elhatározása kell ahhoz, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése miatt a Nyugat esetleg ismét szankciókkal sújtsa Putyin birodalmát. Az elszántságot gyöngítheti a konkrét bizonyíték hiánya és gazdasági érdekek, s Moszkváról leperegtek az eddigi szankciók.
Az EU-török menekültügyi megállapodás szellemi atyja úgy látja a Moria tábort elpusztító tűz után, hogy Görögországban szándékosan tartják rettenetes körülmények között a menedékkérőket, mert mindenkit el akarnak riasztani attól, hogy Európába jöjjön.
Az SZFE körül kibontakozott, immár nemzetközi tiltakozás, alighanem meglepte a kormányt – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósításában.
Vérgőzös skandináv krimit írt a valóság Dániában, ahol egy öntörvényű feltaláló a bíróság ítélete szerint meggyilkolt és feldarabolt egy újságírónőt. A HVG 2018 májusi cikkét azért közöljük újra, mert Peter Madsen egy most sugárzott dokumentumfilmben először vallotta be, hogy valóban ő ölte meg Kim Wallt. Alább Madsen előéletét ismerhetik meg részletesen.
Három évtizeddel a hidegháború vége után visszatért Magyarországra a Szabad Európa Rádió, amivel a fenntartó amerikai törvényhozás jelzést kívánt adni: elég volt a sajtószabadság lebontásából – írja Neue Zürcher Zeitung.
Nemzetközileg elismert közgazdászból lett Szudán miniszterelnöke Abdalla Hamdok, aki megteremtheti a békét a polgárháború sújtotta országban, s kivezetheti azt a nemzetközi párialétből.
Szigorú járványügyi szabályok között folyik a júniusról szeptember 27-re halasztott romániai önkormányzati választás kampánya. Az előírások annyira kemények, hogy valószínűleg alig lesznek kampányrendezvények. A durvuló járvány sem volt viszont elég ahhoz, hogy végre összefogjanak az erdélyi magyar pártok.
Az Indiát évtizedeken át irányító, balközép Kongresszus Pártot hosszú idő után először vezetheti olyan valaki, aki nem a Gandhi család tagja. A példa nélküli lázadás jelzi az indiai liberális baloldal súlyos válságát is.
A Német Szövetségi Köztársaság, az akkori Nyugat-Németország egészét rettegésben tartotta a szélsőbalos terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció, amelynek tagjai 34 embert öltek meg. Fő célpontjaik azok voltak, akiket a tőkés rend képviselőinek gondoltak.
Üzent Orbán Viktornak, de a menekültválság hatásairól, az EU külpolitikájáról és a fehérorosz-helyzetről is beszélt a német lapnak adott interjújában Manfred Weber.
Honecker elődjének személyi kultuszából most az egyszer profitáltak a keletnémetek. Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.
A független India története összefonódik a Gandhi családéval, amelynek több tagja is merénylet áldozata lett.
Japán történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökeként mondott le Abe Sinzo, aki mozgásba hozta a gazdaságot, és politikai stabilitást teremtett, de hagyott tennivalót az utódjának is.
Politikai elemzők szerint az amerikai elnök tudatosan átvette a világ más autoriter vezetőinek manipulációs hatalomtechnikai módszereit annak érdekében, hogy novemberben újraválasszák.
A magyar miniszterelnök számára a járvány csak ürügy – írja a legnagyobb német lap. Szerintük ez nem más, mint koronapopulizmus.
A svájci államfő szerint egy országban a rendszer autoriter jellegéről árulkodik, amikor akadályozni próbálják a hozzájutást az információhoz és az internethez, igyekeznek újságírókat megfélemlíteni vagy elűzni.
A Bertelsmann alapítvány és a berlini Szociális Kutató Központ felmérése azt tanúsítja: a jelenség nem tűnt el, de előretörése megállt, sőt a populizmus kifejezetten negatív spirálba került.
