A terror elleni küzdelem új nagy frontjává vált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika több része, ahol Franciaország vezetésével folyik a háború a szélsőségesek ellen, akikkel nemigen bírnak.
Putyin Oroszországa nyíltan ellenséges Nagy-Britanniával és az egész Nyugattal, s politikájának egyik alapja, hogy nem hajlandó tartani magát a nemzetközi joghoz – ez a fő következtetése a Kreml politikáját elemző brit jelentésnek.
A Washingtonról leválasztott szövetségi állam ötlete nem új. A támogatása és az ellenzése mögött is politikai számítás rejlik, ami végigkísérte azt a folyamatot, ahogyan az USA 13-ból 50 állam alkotta unió lett.
Aprólékosan felépített kampánnyal próbálja áthangolni az utóbbi öt évtizedben megszokott amerikai–kínai viszonyt Washington, amely kész nagyhatalmi riválisként tekinteni Pekingre. Donald Trump megbukhat, de Joe Biden és a demokraták csak a hangsúlyokon változtathatnak.
Nem meglepő, hogy a közelmúltban tartott brüsszeli csúcstalálkozón a történelmi jelentőségű gazdasági megállapodások álltak az előtérben, ugyanakkor azon sincs mit csodálkozni, hogy ezúttal is a jogállam húzta a rövidebbet. Így látja a helyzetet Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Állami pénzen őrzött oligarchák, a kormányfőt lejárató fotók, rajtaütés az államfő hivatalán, két hete tartó, szűnni nem akaró tüntetések.
Magyarország és Lengyelország védekezésre kényszerült az uniós csúcstalálkozó után, de arról még nincs szó, hogy feltennék a kezüket. Van ugyanis még mozgáslehetőségük, noha elvileg egyértelmű, hogy a jövőben csak a jogállamiság betartása esetén kaphatnak támogatást Brüsszeltől - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az osztrák lap szerint az Index bedarálása után nem túl rózsásak a kilátások: Orbán Viktor mindent meg fog tenni, hogy további lapokat lehetetlenítsen el.
Negyed évszázaddal a szerbek által elkövetett srebrenicai tömeggyilkosság után sincs megbékélés. Az egykor bosnyák többségű kelet-boszniai város sorsa bizonyítja, hogy a népirtás célt ért. Bosznia-Hercegovinában egyre szaporodnak az etnikumok közötti villongások.
A jogállam ügyében Merkel megelégedett egy formális kompromisszummal a brüsszeli csúcson, úgy tűnik, ez volt az az ár, amit hajlandó volt megfizetni a hosszú távú költségvetés és a gazdasági mentőcsomag elfogadásáért cserében – írja a Spiegel.
A független magyar sajtó bedöntése alatt is nagy erőkkel dolgozik az Orbán-kormány külföldi propagandagépezete. Brit lapok szerint ezeknek a Habony Árpádhoz és a Fideszhez köthető angol nyelvű internetes oldalaknak is az illiberális filozófia terjesztése a célja.
Nagyon kevés olyan személyiséget találunk az egész történelemben, akinek hajthatatlansága és eredeti látásmódja lehetővé tette, hogy több iparágban is maradandót alkosson. A kevesek egyike, Elon Musk, elképesztő innovációkat kezdeményezett az elektromos autók, a kereskedelmi űrhajózás és a napelemes rendszerek területén. Sorozatunk végiköveti éleútját a dél-afrikai gyermekkortól az üzleti élet csúcsáig.
Eddig minden posztján unalmasan és hatékonyan teljesített Jean Castex, akitől a kormányfői pozícióban is ezt várja Emmanuel Macron francia elnök. Na meg azt, hogy mindeközben ne homályosítsa el őt.
A nemzetközi sajtó 26 vezető orgánuma közül 13 foglalkozik az Index sorsával - az érdeklődés legutoljára akkor volt ekkora, amikor a Fidesznek 44 %-kal is sikerült kétharmadot felmutatnia.
Évek óta nem dúltak a múlt hetihez hasonló hevességű harcok Azerbajdzsán és Örményország között. A fegyverek továbbra is dörögnek, s úgy tűnik, mindkét országban vannak olyanok, akiknek érdekükben állna egy újabb karabahi háború kirobbantása.
Egy friss tanulmány a Magyarországon már közismert tényeket veszi sorba, azonban a szerző ezekből érdekes következtetésre jut.
A kormányzó szociáldemokraták szerepeltek a legjobban az észak-makedóniai választáson, és az ellenzéki nacionalistákkal versenyeznek az albán pártok kegyeiért.
Szinte az összes jelentősebb lap beszámolt a legnagyobb magyar hírportál főszerkesztőjének eltávolításáról. Nem sok jót jósolnak a magyar sajtószabadságnak.
Az indulatok nyílt felszínre törésével színezett, maratoni csúcstalálkozóján az EU állam- és kormányfői végül olyan egyezséget kötöttek a hétéves költségvetésről és a mentőalapról, hogy mindenki győztesként térhet haza. A magyar és a lengyel kormányfő például azzal, hogy országuk úgy jut újabbeurómilliárdokhoz, hogy sikerült elmismásolni a jogállamiság kritériumának alkalmazását.
