Izrael vár Ciszjordánia annektálásával, még nem kapott zöld jelzést Trumptól
Nem világos, hogy Izrael tényleg bekebelezi Ciszjordánia egyharmadát, vagy csak blöff az ígérgetés. Netanjahu izraeli kormányfőt stratégiai szempontok is vezérelhetik.
Nem világos, hogy Izrael tényleg bekebelezi Ciszjordánia egyharmadát, vagy csak blöff az ígérgetés. Netanjahu izraeli kormányfőt stratégiai szempontok is vezérelhetik.
A Chicagói Egyetem egyik tekintélyes jogászprofesszora a New York Timesban kifejtette, nem tart attól, hogy Donald Trump nem tartja be az alkotmányos szabályokat, de azt nagyon is lehetségesnek tartja, hogy az elnök meggyőzi az amerikaiakat: nem működik a demokrácia, ezért nem is kell forszírozni.
Mary Trump a magánember Donald Trumpról igyekezett lerántani a leplet sikerkönyvében, egyebek mellett fékezhetetlen – de sebezhetőséget rejtő – nárcizmussal és az egyetemi felvételin elkövetett csalással vádolva nagybátyját. Az már korábban is kiderült, hogy Trump szeretetet adni nem tudó apja pénzével kisegítve futotta be üzletemberi karrierjét, ami feleannyira sem sikeres, mint ahogy állítja.
Interjút adott az egyik legtekintélyesebb német lapnak Nikola Gruevszki, a Magyarországon menekültstátuszt kapott volt macedón kormányfő. Gruevszki azt nyilatkozta, hogy mindössze egyszer találkozott Orbán Viktorral, mióta Budapesten tartózkodik, és továbbra is azt állítja, hogy ha visszatérne hazájába, veszélyben lenne az élete.
A következő hetekben több részben mutatjuk be Christian Picciolini Romantikus erőszak című önéletrajzi könyvét, mely az észak-amerikai szélsőjobboldali mozgalom politikai és kulturális kontúrjait festi fel egy később jó útra tért neonáci történetén keresztül. Sorozatunk harmadik részében, ahogy a főhős, mi is megismerkedhetünk a skinhead szubkultúrával, a fehér felsőbbrendűséget hirdető angol és észak-amerikai bőrfejűek világával – és azzal, mit talált ebben a közegben vonzónak Picciolini.
Ahol a német megszállás alatt hét Gorbacsov halt meg, oda hívta Gorbacsov vendégségbe Kohlt, és a barátkozás jól sült el. A német egyesítéshez vezető utat felidéző "Eljött a paradicsom" sorozatunk következő epizódja.
A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.
Szóban és tettben is megerősítette Peking, hogy a magáénak tekinti Hongkongot, amelynek sorsába kívülről nem tűr beleszólást, a belső ellenzéket pedig a vártnál is drasztikusabb nemzetbiztonsági törvénnyel kényszeríti megadásra.
Magyarországon még mindig arra használják Trianont, hogy a populizmust gerjesszék vele. Bár a nevezetes szerződést éppen egy évszázada írták alá, a sebek mindmáig sajognak, pedig a háborút az Osztrák–Magyar Monarchia robbantotta ki. Csak ez valahogy elsikkad – írja a brit lap.
Amekkora felhajtás kísérte a hatalomban maradását 2036-ig lehetővé tevő alkotmánymódosításról szóló voksolást, annyira nem lehet tudni, mit tervez Vlagyimir Putyin. Az viszont valószínű, hogy komoly csalások kísérték az egy hétig tartó voksolást.
Hogyan születtek meg a 2015-ös menekültválság idején a német politika döntései? – erről szól az Angela Merkel kancellárt középpontba állító film.
Nagypályán ismeretlen játékost cserélt be elnöksége második félidejére az újrázni készülő francia államfő, Emmanuel Macron. Az új kormányfőnek, Jean Castexnek a hiányzó bázist kellene behoznia az elnök pártja mögé.
Az államok által támogatott dezinformáció olyasmi, amiről nem beszélnek a nyugati demokráciákban - írja közös cikkében Sohini Chatterjee, a Columbia Egyetem tanára, valamint Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.
A következő hetekben több részben mutatjuk be Christian Picciolini Romantikus erőszak című önéletrajzi könyvét, mely az észak-amerikai szélsőjobboldali mozgalom politikai és kulturális kontúrjait festi fel egy később jó útra tért neonáci történetén keresztül. Sorozatunk második része azt mutatja be, ahogyan a szerző első alkalommal találkozik a neonáci mozgalommal, pontosabban annak egy szereplőjével.
Lezártnak vélt múltat nyitottak újra a tüntetéshullámmal az amerikai polgárháborúban vesztes déli Konföderáció vezetőit megörökítő szobrok és intézmények ledöntésével, illetve átnevezésével. A felelősségre vonást a politikai számítás és a megbékélés vágya együtt akadályozta meg, és a rabszolgaság helyébe lépett nyílt szegregációt csak az 1960-as években számolták fel, a bújtatott megkülönböztetés pedig máig él.
Lehet-e filantróp milliárdos egy nyílt társadalomban? Ezt a kérdést is igyekszik megválaszolni a Washington Postban megjelent Soros Györgyről szóló írás.
Oroszországban létfontosságúnak számít, hogy fedél legyen az ember feje fölött. Nemcsak az, amely megvéd az esőtől vagy a hótól, hanem az, amely oltalmat nyújt az alvilágtól, a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól. A mindenható ernyőt „krisának” (tető) hívják, s a maffiaállam jeleit mutató putyini rezsim is bátran él a védelmezés és büntetés eszközeivel.
Milliókat öltek és csonkítottak meg Kongóban II. Lipót belga uralkodó idején, azonban a király büszke volt a hódítására, és Afrika-múzeumot alapított Brüsszelben. A kiállítás mostani átdolgozása lökést adott annak, hogy az ország feldolgozza szégyenletes múltját, ennek első lépéseként Fülöp király bocsánatot kért.
Megvolt ez első bankrablás, elkezdték vásárolni a videómagnókat, de ami a nagy dolog: készülnek az NDK-ipar kiárusítására. Kapitalizmus a valutaunió után.
Egyelőre még vitatkoznak azon a közgazdászok és a politológusok, hogy a járvány hatására megszűnhet-e az amerikai központú globalizáció, és megvalósul-e a kétpólusú világrend, de abban szinte valamennyi elemző egyetért, hogy a gazdasági válság kezelésében Kína már megint lepipálta a késlekedő Nyugatot.