Az EU a saját populistáit segíti
Nem meglepő, hogy a közelmúltban tartott brüsszeli csúcstalálkozón a történelmi jelentőségű gazdasági megállapodások álltak az előtérben, ugyanakkor azon sincs mit csodálkozni, hogy ezúttal is a jogállam húzta a rövidebbet. Így látja a helyzetet Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
A prágai non-profit szervezet, a Project Syndicate portálján megjelent elemzésében mindjárt meg is magyarázza, miért: „Mindenki tudja, hogy a Nyugat számára nem lenne jó elszigetelni az olyan tagokat, mint Magyarország és Lengyelország, mert főleg Németországnak túl sok a vesztenivalója. Ezekben az országokban egyszerűen túl jól megy bolt.
A német gazdaság számára a Visegrádi Csoporttal folytatott kereskedelem nagyobb, mint a Franciaországgal, Kínával vagy akár az USA-val lebonyolított áruforgalom, és gyorsan bővül. A populizmus nem csupán Budapest és Varsó, hanem Berlin számára is kifizetődő. Most pedig ezt a szempontot beleépítették az uniós költségvetésbe is.”
Senkinek ne legyen kétsége: amint a Bizottság közzéteszi a tervezett jogállami mechanizmus részleteit, az alkalmas lesz arra, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a magyar és a lengyel vezetésre. Ám egyiknek sem kell azonnal szembenéznie drasztikus pénzügyi intézkedésekkel, merthogy a vita két-három éven át is eltarthat ez ügyben a végrehajtó testület és az Európai Parlament között.
A liberális frakció vezetője, a román Ciolos ugyan kijelentette, hogy jogállami feltételek azért kellenek, mert a jövőben nem kívánnak finanszírozni olyan kormányokat, amelyek nap mint nap hátat fordítanak az alapértékeknek. Ám közismert, hogy mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél módszeresen a politikai, illetve magánkorrupciót pénzelik az EU-alapokból, illetve a kegyenceknek juttatnak belőlük. Erre a legújabb példa, ahogy bekebelezik az Indexet.