2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben. Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.

Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt képesek észlelni. A LIGO lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így mintegy 40 százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni. A Virgo érzékenysége a duplájára nőtt, ami a megfigyelhető univerzum térfogatának nyolcszoros növekedését jelenti.

[Látta a fotót a fekete lyukról? Ha megnézi kizoomolva, elakad a szava]

A gravitációs hullámok mérésének újabb, április elsején kezdődött harmadik mérési időszakában az első új gravitációs hullám észlelését a LIGO április 8-án jelentette, a másodikat április 12-én a tudományos együttműködésben, az adatok valós idejű elemzésében részt vevő intézményeknek küldött első nyilvános riasztásban. "Valószínűleg fekete lyukak összeütközése előidézte gravitációs hullámok szinte valós idejű észleléséről van szó. Az első jelet a Földre érkezéstől számított 20 másodpercen belül észleltük. Képesek vagyunk arra, hogy automatikus riasztásokat küldjünk telefonhívásokkal vagy üzenetekkel az intézményeknek, ha jelentős gravitációshullám-forrást azonosítottunk. Az első ilyen hívás megérkezésekor először arra gondoltam, hogy spamhívást kaptam" – mondta Ryan Mageet, a Pennsylvania Állami Egyetem fizikusa, a Ligo-csoport egyik tagja.

LIGO

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

[Íme, az Einsteint igazoló felfedezés magyar főhősei]

A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.