szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.

A svéd tudományos akadémia kedden jelentette be, hogy a LIGO (Lézer Interferométer Gravitációshullám-Obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájáért három amerikai tudós, Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish részesül az elismerésben. Vasúth Mátyás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa úgy fogalmazott, a gravitációs hullámokat a hangokhoz lehetne hasonlítani, általuk "halljuk is az univerzumot". Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig elektromágneses spektrummal vizsgálták azokat a jelenségeket, amelyek most már a LIGO által is megismerhetők.

A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein már 1915-ben felvetette, amikor kidolgozta az általános relativitáselméletét – emlékeztetett a magyar fizikus, hozzátéve, hogy a tudós úgy vélekedett: a téridő görbületének e hullámszerű változásai olyan apró hatások, hogy nem lesznek mérhetők. Sok technikai fejlesztésre volt szükség, hogy mégis mérni tudják őket: az 1970-es, 1980-as években kezdték építeni a detektorokat, amelyekkel 2015 őszén végül közvetlenül megfigyelték a gravitációs hullámokat.

Elsőként ez az Egyesült Államokban lévő LIGO detektorral sikerült, időközben azonban európai Virgo detektor fejlesztése is folyamatban volt. Utóbbi idén augusztusban kapcsolódott a mérésekhez, és két héttel a bekapcsolása után megszületett az első háromdetektoros észlelés.

©

Eddig négy gravitációs hullámjelet észleltek, ezek összeolvadó fekete lyukak által sugárzott hullámok voltak – mondta Vasúth, hozzátéve, hogy az észlelések révén sok mindent tudtak meg ezekről az objektumokról: például olyan tömegtartományban voltak, amit nem jósoltak az eddigi csillagászati megfigyelések, vagyis újfajta forrást fedeztek fel. A gravitációs hullámokkal tehát új ablak nyílt a kutatók számára az univerzumra, új megfigyelési módszerrel lehet vizsgálni a világegyetemet. Ez az módszer mintegy kiegészíti az elektromágneses megfigyeléseket, a szokásos optikai megfigyeléseket.

Vasúth Mátyás a detektorokról elmondta: óriási lézerinterferométerek. A LIGO detektorainak egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van, két, négy kilométeres, egymásra merőleges vákuumkarból állnak. Az Olaszországban lévő Virgo detektor vákuumkarjai három kilométeresek. A detektorok végén tükrök helyezkednek el, a lézerfény a tükrök között verődik oda-vissza, és a gravitációs hullámok apró változásokat okoznak ezekben a távolságokban. A kutatók a lézerfény változásával mérik a gravitációs hullámokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Moszkva az orosz állampolgárokat szállító járatokat is leállítja

Moszkva az orosz állampolgárokat szállító járatokat is leállítja

Később lehet meg Trump kihívója a járvány miatt

Később lehet meg Trump kihívója a járvány miatt

"Megszűnt minden, ami New Yorkot várossá teszi"

"Megszűnt minden, ami New Yorkot várossá teszi"