szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.

A svéd tudományos akadémia kedden jelentette be, hogy a LIGO (Lézer Interferométer Gravitációshullám-Obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájáért három amerikai tudós, Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish részesül az elismerésben. Vasúth Mátyás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa úgy fogalmazott, a gravitációs hullámokat a hangokhoz lehetne hasonlítani, általuk "halljuk is az univerzumot". Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig elektromágneses spektrummal vizsgálták azokat a jelenségeket, amelyek most már a LIGO által is megismerhetők.

A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein már 1915-ben felvetette, amikor kidolgozta az általános relativitáselméletét – emlékeztetett a magyar fizikus, hozzátéve, hogy a tudós úgy vélekedett: a téridő görbületének e hullámszerű változásai olyan apró hatások, hogy nem lesznek mérhetők. Sok technikai fejlesztésre volt szükség, hogy mégis mérni tudják őket: az 1970-es, 1980-as években kezdték építeni a detektorokat, amelyekkel 2015 őszén végül közvetlenül megfigyelték a gravitációs hullámokat.

Elsőként ez az Egyesült Államokban lévő LIGO detektorral sikerült, időközben azonban európai Virgo detektor fejlesztése is folyamatban volt. Utóbbi idén augusztusban kapcsolódott a mérésekhez, és két héttel a bekapcsolása után megszületett az első háromdetektoros észlelés.

©

Eddig négy gravitációs hullámjelet észleltek, ezek összeolvadó fekete lyukak által sugárzott hullámok voltak – mondta Vasúth, hozzátéve, hogy az észlelések révén sok mindent tudtak meg ezekről az objektumokról: például olyan tömegtartományban voltak, amit nem jósoltak az eddigi csillagászati megfigyelések, vagyis újfajta forrást fedeztek fel. A gravitációs hullámokkal tehát új ablak nyílt a kutatók számára az univerzumra, új megfigyelési módszerrel lehet vizsgálni a világegyetemet. Ez az módszer mintegy kiegészíti az elektromágneses megfigyeléseket, a szokásos optikai megfigyeléseket.

Vasúth Mátyás a detektorokról elmondta: óriási lézerinterferométerek. A LIGO detektorainak egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van, két, négy kilométeres, egymásra merőleges vákuumkarból állnak. Az Olaszországban lévő Virgo detektor vákuumkarjai három kilométeresek. A detektorok végén tükrök helyezkednek el, a lézerfény a tükrök között verődik oda-vissza, és a gravitációs hullámok apró változásokat okoznak ezekben a távolságokban. A kutatók a lézerfény változásával mérik a gravitációs hullámokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!