Nyer vagy veszít Magyar Péter azzal, ha nem vitázik? Jót tett-e a magyar sajtóval a mostani, kiélezett kampány? Van-e értelme, akár mozog, akár áll egy helyben, egy Békemenetnek akkor, amikor a Fidesznek nincs mire vernie a dobot? Biztos jobb-e egy városnak attól, ha kormánypárti polgármestere van? Ezeknek a kérdéseknek járt utána választási podcastunkban Ésik Sándor és Nagy Iván László.
A két elnökjelölt szeptemberben is vitázik, de a részletekről még meg kell egyezniük.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Magyar Péter csatlakozik Deutsch Tamáshoz azzal, hogy nem lesz ott a Partizán vitáján.
A Partizánon fog összecsapni majdnem az összes jelölt.
Az MTVA péntek este jelentette be, hogy vitát rendez az EP-választás listavezetői között.
A kifejezetten a választásra létrehozott Közmédia Választási Iroda szerint Magyar Péter úgy támadja a közmédiát, mint korábban Hadházy Ákos vagy Márki-Zay Péter.
Magyar Péter a köztévében vitázna Deutsch Tamással, Dobrev Klára a Partizánon Magyarral.
Magyar Péter bejelentette, ha tíz napon belül nem kapnak választ arra, hogy mikor mehet vitázni a köztévébe, akkor tüntetést szervez az MTVA székházához. A korábban a propaganda ellen tiltakozva ugyanott tüntető Hadházy Ákos szerint eredményes lehet ez a nyomásgyakorlás, de ha mégsem, ő is megy majd tüntetni Magyarékkal.
Azt szeretné, ha hárman felszólítanák a köztévét, hogy tegyék lehetővé a hármójuk közötti élő vitaműsort. Dobrev Klára válaszolt is, de nem túl optimista, mert szerinte „az állami tévében csak akkor lesz vita, ha azt Orbán engedélyezi”.
Mit tenne az első 100 napban? Hogyan biztosítaná a választók közvetlen beleszólását a fővárosi ügyekbe? Mi legyen a Rákosrendezővel, a Nagykörúttal és a Rákóczi úttal? Hogyan támogatná a kultúrát? Ebben az öt kérdésben mértük össze Karácsony Gergelyt és Vitézy Dávidot, Szentkirályi Alexandra ugyanis nem jött el főpolgármester-jelölti interjúsorozatunkba.
A Partizán felkérését nem kívánta elfogadni.
De még nagyon messze van tőle, a pénteki döntés inkább a kormánykoalíció megmentése szempontjából volt fontos.
Miután Rákay Philip az 1848. március 15-ről szóló Most vagy soha című film „nyilvános arca” lejúdásozta Bencsik Andrást, aki egy kritikában vallotta be, hogy nem tetszik neki a film, Bencsik Gábor – András testvére – szállt bele Rákay Philipbe.
Az LMP és a civil szervezetek főpolgármester-jelöltje szerint csak három érdemi ajánlat közül választhatnak a budapestiek.
Jelölttársait arra kérte a volt közlekedési államtitkár, hogy továbbá szabályos módon finanszírozzák a kampányukat, tartózkodjanak a személyeskedéstől és a lejáratástól, és ne tegyenek felelőtlen ígéreteket.
Egyesek attól óvnak, hogy a radikális republikánusok önigazolásként tekintenek majd rá, mások szerint azonban egy vérbeli Qanon-hívő trumpistának nincs szüksége polgárháborús filmre ahhoz, hogy agresszív cselekedetekre ragadtassa magát.
A vádlott fogva tartásának körülményei voltak a vita középpontjában.
Andrzej Duda követelte, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a szerinte törvénysértő döntését, de Donald Tusk közölte: megbízik miniszterében, a jogrendet pedig éppen az előző kormány rombolta le az államfő közreműködésével.
Az alkotmányjogász úgy véli, hogy a felsőbb hatalom nem véletlenül dobta pont neki ezt az ügyet.
Mit jelent méltóságban meghalni, és mit ér egy élet, amikor az egyén számára az már csak elviselhetetlen, gyógyíthatatlan szenvedés? Ezt kérdeztük hívőktől és nem hívőktől, a test és a lélek szakembereitől, orvostól, jogásztól, szépírótól.
