Ahogyan a szájüregnek vagy a bőrnek, úgy a bélnek is megvannak a saját mikroorganizmusai. Sőt: minden ember bélflórája egyedi, mint az ujjlenyomat, hiszen már a születésünk pillanatától különféle hatások érnek minket. És bár az alapok adottak, az életmódunkkal és a táplálkozásunkkal napról napra alakítjuk is a mikrobiom összetételét – emeli ki Somogyi Sára.
„Már a születés módja is meghatározza, hogyan alakul ki a mikrobiom. Természetes szülésnél ugyanis a baba áthalad a szülőcsatornán, és ez az első fontos találkozása a baktériumokkal. Császármetszés esetén viszont ez a lépés kimarad, így a császáros babák bizonyos betegségekre hajlamosabbak lehetnek. Ugyanakkor ez sem sorsszerű: a későbbi anyatejes táplálás, a környezeti hatások és a kiegyensúlyozott étrend sokat javíthatnak a helyzeten” – teszi hozzá.
Két kiló bacival élünk együtt
A bélflóra tehát az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, más néven mikrobióta. A baktériumok genetikai állománya pedig a mikrobiom, ez utóbbi elnevezés terjedt el a köztudatban – mondja Kubányi Jolán. Ám a mikrobiótát valójában együttesen alkotják a baktériumok, vírusok, gombák és egyes paraziták.
„Ezek a mikroorganizmusok több ásványi anyag, például a kalcium, magnézium, vas felszívódását segítik. Eközben számos méreganyag és allergén felszívódását akadályozzák, sőt egyes vitaminokat is termelnek szervezetünk számára. A bélflóra tehát nemcsak az emésztésben, hanem az immunrendszerünk működésében is kulcsszerepet játszik” – teszi hozzá a szakértő.
Sokkoló adat, hogy egy átlagos ember bélrendszerében több mint 2 kilogramm bélbaktérium található. Vajon ezek közt tényleg léteznek „jó” és „rossz” baktériumok, ahogyan az a köznyelvben elterjedt? A dietetikusok szerint ez a felosztás megállja a helyét:
„A legújabb kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a rossz baktériumok felelősek az elhízás és a cukorbetegség kialakulásáért. A gyorsan felszívódó szénhidrátok remek táplálékul szolgálnak nekik. Amennyiben ezeket fogyasztjuk, a kórokozók gyorsan elszaporodnak szervezetünkben, és különböző betegségeket okozhatnak. Helyes táplálkozással viszont a jó baktériumokat ‘etetjük’, így kedvező változásokat érhetünk el” – mondja Kubányi Jolán.
Somogyi Sára hozzáteszi: óriási veszélyt jelent a rostszegény, egysíkú táplálkozás is, ami nem biztosít elég tápanyagot a jó baktériumoknak. A szélsőséges diéták gyakran vezetnek vitamin- és ásványi anyag hiányos állapothoz, illetve rostszegény étrendhez. És ez igaz lehet még olyan, egészségesnek vélt táplálkozási módokra is, mint például a szigorúan gluténmentes diéta. Bár ilyenkor sokan örülnek a fogyásnak, azzal nincsenek tisztában, hogy a bélflórájuk szenvedi el a következményeket. Az alkohol pedig szintén az egészséges bélfal és mikrobiom ellensége.
Rendben, de mi a helyzet a vitaminokkal?
Röviden: nincs élet nélkülük. A vitaminok elsősorban különböző biokémiai folyamatokat végző enzimek működéséhez szükségesek. Bár a jó baktériumok is képesek egyes vitaminokat előállítani a vastagbélben (például K-vitamint, és a B-vitamin egyes fajtáit), a vitaminok zömét mi magunk visszük be táplálék útján szervezetünkbe. Vajon inkább élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők formájában érdemes fogyasztani őket?
„Elsődlegesen táplálkozással kell biztosítanunk a szervezetünk tápanyagszükségletét: a makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, rostok) és mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) egyaránt nélkülözhetetlenek. Bizonyos élethelyzetekben azonban ez nem elegendő: betegség, várandósság, műtét vagy hiányállapot esetén célzottan, étrend-kiegészítőkkel is érdemes pótolni a hiányzó anyagokat.
Ezek a készítmények tisztább, koncentráltabb formában tartalmazzák az adott vitamint vagy ásványi anyagot. Vashiány kezelésekor a vastabletta C-vitaminnal együtt éhgyomorra hatékonyabban szívódik fel. A resztelt máj petrezselymes burgonyával jó választás ilyen esetben, de azért azt is látni kell, hogy az így elfogyasztott vasmennyiség nem közelíti meg a terápiás dózist, illetve a felszívódása sem olyan hatékony, mint étrend-kiegészítőből, éhgyomorra fogyasztva – teszi hozzá Somogyi Sára.
„Az élelmiszerekben ugyan a vitaminok kis koncentrációban vannak jelen, de a napi szükséglet is minimális belőlük” – emeli ki Kubányi Jolán. „Kitűnő A-vitamin-forrás például a sárgarépa, a sütőtök, a tojás, és a tejtermékek is. E-vitamin ezzel szemben a növényi olajokban és az olajos magvakban található nagyobb mennyiségben, K-vitamin pedig főként a zöldségekben fordul elő.
A B-vitaminokat elsősorban gabonafélékkel, hüvelyesekkel, hússal, hallal, zöldségekkel vihetjük be. Fontos megjegyezni, hogy az idegrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges B12 vitamint kizárólag állati eredetű ételek (mint a hús és a tejtermékek) tartalmazzák! A C-vitamin pedig paprikában, citrusfélékben, zöldségekben-gyümölcsökben fordul elő.”
Van megoldás, ha felborult a mikrobiom egyensúlya?
Láthatjuk, a bélflóra folyamatosan változó rendszer, ami az életmódunkhoz és a környezeti hatásokhoz is alkalmazkodik. Ezért is fontos, hogy támogassuk ennek az ökoszisztémának a működését.
„Ha a mikrobiom egyensúlya felborul, diszbiózisról beszélünk. Ez bekövetkezhet helytelen étrend, stressz vagy antibiotikum-kúra hatására, de szerencsére a folyamat visszafordítható. A rostban gazdag, változatos, ‘színes’ táplálkozással támogatható a diverz, összetett bélflóra kialakulása” – mondja Somogyi Sára.
Hogy mennyi idő rendbe tenni a bélflóránkat? Ez nagyban függ attól, mi volt a kiváltó tényező: egy antibiotikum-kúra káros hatásait akár néhány hét alatt is visszafordíthatjuk, míg több év helytelen táplálkozás, alkoholizálás után hosszú hónapokba telhet „újrateremteni” a mikrobiomot. Ráadásul a folyamat nem mindig lineáris, előfordulhatnak visszaesések. Főként, ha éveken át tartó helytelen életmód előzte meg a változást.
És ha már itt tartunk, tisztázzuk, mik a pre- és probiotikumok!
A probiotikumok maguk a „jó bacik”, az élő baktériumtörzsek, amik a bélflóra egészségét támogatják. A prebiotikus élelmiszerekben lévő rostok viszont nem az emberi szervezet, hanem a jó baktériumok számára szolgálnak táplálékul. A rostok fermentálódnak a vastagbélben, és rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, táplálva a bélfal sejtjeit és erősítve annak védelmi funkcióját. Ezért is kulcsfontosságú, hogy az étrendünkben sok zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabona szerepeljen.
„A prebiotikus ételek közé tartozik a hagyma, a spárga, a csicsóka vagy a banán, míg probiotikus ételek a joghurt, a kefir, savanyú káposzta, az érlelt sajtok vagy akár a kombucha. Ami pedig az életmódot illeti: a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a dohányzás elhagyása is segít rendbe tenni a bélflóránkat” – mondja Kubányi Jolán. Somogyi Sára pedig azt is hangsúlyozza, mindez még többről szól, mint a beleink egészségéről:
„Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kutatási területe a bél–agy tengely, a bélrendszer és az idegrendszer működése ugyanis kihat egymásra. A stressz ugyan önmagában nem ‘rombolja le’ a bélflórát, de hajlamosíthat annak felborulására. Ugyanígy a diszbiózis is visszahat a mentális állapotunkra. A test és az elme itt is szoros összefüggésben működik: az állapotuk kölcsönösen hat egymásra.”
A BioTechUSA kiemelt célja az egészséges életmód támogatása. Ezt a tudatos és kiegyensúlyozott étrendet támogató termékeivel, valamint elhivatott szakértői csapatával és országos hálózatban dolgozó szaktanácsadóival valósítja meg. A széles termékkínálatban megtalálható többek között a Fiber Mix rostkészítmény, valamint az Immune+Biotiq formula, amelynek összetevői a bélflóra és az immunrendszer normál működését is támogatja. Ezek hatását jól kiegészíthetik a szerves ásványi anyagokra és metilált B12-vitaminra épülő Multivitamin for Women és Multivitamin for Men termékek.
