Magyarország valóban kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak, de Orbán Viktor 2010 óta szándékosan növelte az ország függését, ez volt a politikai hadicsele – írja az amerikai magazinban megjelent kommentárjában Ariel Cohen, az Atlanti Tanács vezető munkatársa, energiaügyekben egy sor nagy cég tanácsadója.
Kövesse velünk az orosz–ukrán háború legfontosabb történéseit!
Lehet, hogy eljött az a pillanat, amikor szembe kell szállni azokkal az erős emberekkel – Orbánnal és Erdogannal –, akiknek sikerült mélyen behatolniuk a demokratikus intézményekbe, írja a CNN kommentárjának szerzője, aki egy a témában otthonos harvardi professzort is megszólaltatott.
A brit külügyminiszter, Lizz Truss a leghatékonyabb módját szeretné megtalálni Putyinék felelősségre vonásának.
Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij közösen megerősítette, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről egy esetleges békeegyezmény részeként.
Olyan országok keresnek oltalmat a belépéssel, amelyeket Oroszország fenyeget, a két kérelem elfogadása pedig valószínűleg csupán formalitás, írja a brit lap.
Nem akar elhatárolódni Putyintól, és nem akarja feladni jól jövedelmező oroszországi állásait Gerhard Schröder, Németország korábbi szociáldemokrata kancellárja. A politikus makacs viselkedése már annyira kellemetlen, hogy a Bundestag költségvetési bizottsága megkurtítaná élethosszig járó apanázsát, de sokan megváltozott személyiségéről is pletykálnak. A Deutsche Welle riportja egy politikai tekintély teljes összeomlásáról.
A finn elnök már beszélt Putyinnal a NATO-csatlakozásról.
Tíz év szankciós világ után Oroszországnak már eszébe sem jutna megtámadni Ukrajnát - véli egy orosz sztárközgazdász.
Az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban - tette hozzá ugyanakkor.
A finnek napokon belül hivatalosan is jelezni fogják csatlakozási kérelmüket a NATO felé, miközben Putyin közölte kollégájával, hogy ez a lépés negatív hatással lehet a finn-orosz kapcsolatokra.
A német kancellár úgy látja, nem látszik változni az orosz elnök hozzáállása, akivel több mint egy órán át tárgyalt telefonon pénteken.
Németország évtizedes hagyományokkal szakít, amennyiben hajlandó Ukrajnának nehézfegyvereket is juttatni – akkor is, ha maguk a szállítások csak akadozva indulnak majd.
210 ezer gyereket deportáltak már az oroszok, Mariupolban hatszáz katona maradhatott az Azovsztal acélgyárban, visszaverték az oroszok rohamát Harkivnál az ukránok. Napi összefoglalónk a háború legfontosabb eseményeiről.
Az intézkedések az orosz elnök volt feleségét és az unokatestvérét is érintik.
Az ukrán elnök megismételte a kétoldali tárgyalásra vonatkozó ajánlatát orosz kollégájának.
Most egy állítólagos Kreml-közeli oligarchától szivárgott ki egy hangfelvétel, melyen a férfi arról beszél, hogy Putyin súlyos beteg, és vérrákban szenved.
Minden jel arra utal, hogy a nagy többséggel nemrég újraválasztott elnök, Aleksandar Vučić kapott még némi haladékot a nyugati vezetőktől a feltételeik teljesítésére, és időt a szerb társadalom putyinista vonzalmainak leépítésére, akárcsak a „koszovói realitás” elfogadtatására. Vélemény.
Amikor Moszkva megindította az Ukrajna elleni offenzívát, a Kremlben valószínűleg arra számítottak, hogy a nagy honvédő háborúban elért győzelem emléknapján, május 9-én már újabb katonai diadalt is megünnepelhetnek. Ez elmaradt, de a vérontás megállítása semmivel sem került közelebb.
Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók globális válságot okoznak, de szerinte ennek hatása leginkább az Európai Unióban érezhető, mert Oroszország "megbirkózik a nyugati szankciók által kiváltott külső kihívásokkal", és már a heti infláció is csak 0,1 százalék.
