Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A cseh társadalom nagy része kritikusan áll Orbán Viktor kormányához. Ugyanakkor valószínűleg találna olyan embert is, aki azt mondaná, hogy jónak tartja a magyar kormány politikáját, példaként pedig a szuverenitás védelmét hozná” – válaszolta a 444.hu-nak adott interjúban Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere arra a kérdésre, hogy a cseh emberek Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének tartják-e Orbánt.
A cseh külügyminiszter szerint naivitás azt gondolni, hogy az oroszok győzelmük esetén megállnának az ukrán határnál, ugyanis ha Putyin bármilyen eredményhez jutna, az szerinte „csak a fenevadat táplálná tovább”. „Csehország nagyon közel van Magyarországhoz, ezért próbálom elmagyarázni a magyar politikusoknak, hogy nekik is félniük kellene Oroszországtól” – tette hozzá.
Megkérdezték Orbán tavalyi, tusványosi kijelentéséről is, ahol a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a föderalisták megtámadták a Visegrádi Négyeket. Lipavsky szerint hiba volt ennyire átpolitizálni a V4-et, illetve, úgy gondolja, hogy Orbán tudatosan használta politikai céljaira a csoportot, amelyet egyfajta konzervatív blokként próbált beállítani, ez azonban tévedés.
Lipavsky szerint a magyar kormány nem szövetségese a cseh kormánynak, de ez persze attól is függ, mit nevezünk szövetségnek. Példaként említette, hogy a NATO-ban minden partnert szövetségesnek hívnak.
Arról a javaslatról is kérdezték a cseh külügyminisztert, amely szerint az Európai Bizottság megváltoztatná az egyhangú tanácsi szavazások rendszerét, és csak a leglényegesebb témákra hagyná meg a vétójogot. Lipavskynak egyelőre nem tetszenek ezek a javaslatok, és úgy véli, tárgyalniuk kell róluk az EU-n belül. „Talán sikerül találnunk egy olyan kompromisszumot, amiben meg tudunk egyezni. Ugyanakkor annyi szereplő létfontosságú érdekét védi az egyhangúság elve, hogy nem gondolom ezt olyan dolognak, ami a közeljövőben terítékre kerülne” – vélekedett.
