Jelenleg a hivatalos csatornákon egyik fél sem ismeri el, hogy létezett volna ilyen javaslat, ám az orosz vezető körökhöz közel álló források mást mondanak.
Miről szól a mostani ukrán előrenyomulás? Meddig hergelheti magát Oroszország anélkül, hogy globális katasztrófát idézne elő? Mi zajlik le egy magyar putyinista elméjében? És mikor ihatjuk meg a Kreml-szerelem levét? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában.
Az orosz gáz-, olaj- és légiiparban is fontos szerepet betöltő Ivan Pecsorin leesett egy hajóról.
Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az ukránok sikere „az általunk nyújtott támogatás eredménye".
A most zajló háborúban az válik el, hogy egy zsarnoki rendszer képes-e kiterjeszteni a maga logikai és erkölcsi légüres terét. Ez ébresztő mindazoknak, akik magától értetődőnek vették a demokráciát, és alvajáróként tartottak az önkényuralom felé, írja az amerikai történész a Foreign Affairsben.
Egy friss felmérés szerint a nagy tagállamokban az embereket jobban aggasztja a megélhetési költségek megugrása, mint az ukrán viszály. Ily módon várhatóan erősödik a nyomás, hogy oldják fel az oroszellenes megtorló intézkedéseket. Az idő Moszkvának dolgozik, írja a lap elemzése.
Kifulladni látszik a délen indított ukrán ellenoffenzíva, míg keleten az oroszok nem haladnak a Donyec-medence „felszabadításával”. Mindkét hadsereg komoly emberhiánnyal küzd, de semmi jele annak, hogy Kijev vagy Moszkva kész lenne a tűzszünetre.
A magyar kormány állítólag csak akkor lesz hajlandó igent mondani az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók újabb meghosszabbítására, ha a tagállamok beleegyeznek abba, hogy levegyenek a szankciós listáról három, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló oligarchát. A Brüsszellel állandó harcot vívó Orbán-kormány nem először nyúl ehhez az eszközhöz.
Vlagyivosztokban szólalt fel az orosz elnök, ahol ismét megfejtette a világot.
Oroszország a tengeri blokádot augusztus elején oldott fel, azonban most újra azzal fenyegetnek.
Az amerikai hírszerzés úgy tudja, kifejezetten Moszkva kereste meg Phenjant a vételi szándékkal, azt viszont nem tudják, hogy létrejött-e már az üzlet.
A Szabad Európa cikke szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány a szankciók elfogadásával zsarolná az Európai Uniót a jogállamisági eljárással és a helyreállítási alappal kapcsolatban.
A tananyag fejlesztői úgy tesznek, mintha belháború zajlana az országban.
Átfogó energiatakarékossági intézkedésekről döntött a német kormány, annak ellenére, hogy a vártnál jobban állnak a gáztározók feltöltésével. Az atomerőművek további üzemeléséről, bár a közvélemény már helyeselné, nincs egyetértés a kormánykoalíción belül.
A lap becsült képlete alapján szeptemberben és októberben még horrorisztikusabb gázköltségek várhatók.
A magyar miniszterelnök csak Gorbacsov temetésére megy Moszkvába.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
A külügyminiszter szerint azért nem lehet az orosz gázszerződésben foglalt árformuláról beszélni, mert az egy olyan üzleti információ, amelynek kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.
Kiesett az egyik moszkvai elitkórház ötödik emeleti ablakából és szörnyethalt Ravil Maganov, a legnagyobb orosz olajipari magáncég, a Lukoil igazgatótanácsi elnöke. Az orosz állami sajtó öngyilkosságról ír, ám ezt nem érdemes készpénznek venni, hiszen az év eleje óta már legalább nyolc olyan vezető orosz üzletember halt meg furcsa körülmények között, aki a gáz- illetve az olajiparban tevékenykedett.
Az orosz elnök egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem lesz jelen a Szovjetunió első és egyben utolsó elnökének búcsúztatóján.
