Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten bejelentette, hogy részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A hírre tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni az orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”.
Vannak azonban, akiknek nincs más választásuk, mint bevonulni. Egy ilyen csoportot vettek videóra Sztarij Oszkolban, a Belgorodi területen. A felvétel a Telegramon terjed, nem is a látvány, hanem a hang miatt: a háttérben keserves gyereksírás hallható.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, a mobilizáció egyáltalán nem népszerű az orosz lakosság körében.
Vlagyimir Putyin ismét tett egy lépést a világháború felé
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett.
