Annak a politikai víziónak egy része, amit az egykori pártfőtitkár megpróbált valóra váltani, akkor bukkanhatna fel ismét Oroszországban, ha az ukránok nyernek, olvasható az osztrák lap kommentárjában.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz elnök titokban megrémült, de minden nappal veszélyesebbé válik. Célja, hogy félelmet és instabilitást gerjesszen, így ellenfelei kétszer is meggondolják, szembeszállnak-e vele, írja Simon Tisdall, a legnagyobb brit lap külpolitikai szemleírója.
Az orosz elnök egyrészt segíti a háború óta Oroszországba menekült ukránokat a tartózkodási és munkavállalási feltételek könnyítésével, másrészt viszont lehetővé teszi, hogy azokat az ukrán állampolgárokat, akik “veszélyt jelentenek”, azonnal kitoloncolhassák az országból.
"Valószínűleg jobb, ha a sátorban van, és kifelé pisil, mintha a sátoron kívül pisilne befelé" - nagyjából így vannak a NATO-n belül Törökországgal, melynek erőskezű vezetője, Recep Tayyip Erdogan egyre mélyebb kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy Ankara segíteni akarja az oroszokat a szankciók kijátszásában. Az Európai Unió se nagyon tud vele mit kezdeni.
Aljakszandr Lukasenka szerint a gépek átalakításáról egyeztettek az orosz elnökkel. Arra is figyelmeztetett, hogy katonai választ adnak, ha a Nyugat provokálja őket.
Folyamatosan támadja Ukrajna a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krímet, illetve a februárban kezdődött agresszió első napjaiban orosz kézre került dél-ukrajnai területeket. A kelet-ukrajnai orosz offenzíva gyakorlatilag leállt, Moszkva délre csoportosítja át erőit.
Oroszország hat hónappal ezelőtt támadta meg Ukrajnát, a háború csapást mért a világgazdaságra, az energiaválság és a rohamos drágulás Magyarországot is elérte. A mindannyiunk életét jelentősen befolyásoló következményeket szedtük pontokba.
A háború ideológusának és egyik legfőbb támogatójának, Alekszandr Duginnak a szintén háborúpárti lányát ölték meg pokolgéppel augusztus 20-án, és csak a véletlenen múlt, hogy a „Putyin agyaként” emlegetett apa nem halt meg. Lehet, hogy Dugin és Putyin kapcsolatát a nyugati elemzők túlértékelik, lányának a halála mégis szimbolikus jelentőségű: apja eszméi hozzájárultak a Kreml Ukrajnával kapcsolatos narratívájának kialakításához. Ennek az ideológiának egy-egy darabjai egykor a Moszkvához dörgölőző Jobbikban, mára pedig a Fidesz propagandájában is visszaköszönnek.
Gyakorlatilag teljes orosz ellenőrzés alá került Fehéroroszország, ahol a helyi diktátor, Aljakszandr Lukasenka az őt hatalomban tartó Moszkva minden kérését teljesíti.
A Nyugat erkölcsi felháborodása és szolidaritása kedvezően hatott az ukránok moráljára, ám az ország szabadságának megőrzéséért zajló küzdelem nem ér véget egyhamar. Lapszemle.
A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki az Ukrajna ellen háborút indító Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez intézett keddi beszédében.