Az új alaptörvény kapcsán felmerült a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése, illetve a gyerekek után is járó voksolási lehetőség. Ezekről a kérdésekről mondta el véleményét az alkotmányjogász.
Aki magyar állampolgár annak sem a választójogát, sem választhatóságát nem lehet kétségbe vonni - szögezte le a határon túli magyarok szavazati jogával összefüggésben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a HírTv Kontraszt című műsorában vasárnap este. A KDNP elnöke közölte azt is, hogy nem tartja indokoltnak csökkenteni az alkotmányozás időkeretét, azért mert az MSZP és az LMP nem vesz részt benne.
Mikola István egykori szavai, miszerint a Fidesz a határon túliak szavazataival fogja magát bebetonozni a hatalomba, most valósággá válhatnak - olvasható a Tiszta Beszéd blogon.
Az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is - mondta el a házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán.
"Elfogadhatatlan" lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek - jelentette ki szerdán Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának az elnöke.
Mit nyerhet azon a Fidesz, ha választójogot ad a határon túli magyaroknak? Visszaüthet-e rá egy ilyen akció, ha a közhangulat a terv ellen fordul, mondván, csak az szavazzon, aki Magyarországon él? - egyebek mellett erre keres választ a friss HVG összeállítása.
Múlt héten Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit?
A Fidesz újra segít Slotának címmel közöl pénteken a Sme című szlovák napilap kommentárt arról az elképzelésről, hogy a magyar állampolgárság mellé kapjanak választójogot is a határon túli magyarok.
Az LMP sem elméletben, sem gyakorlatban nem fogja támogatni, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapjanak - ismertette az MTI-vel szerdán a párt véleményét Dorosz Dávid.
Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti - mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok - hangzott el a hírműsorban. A politikus később a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott: ez nem feltétlenül jelentene általános választójogot.
Külön, paritásos albizottság jön létre a választójogi reform előkészítésére: az Országgyűlés határozatban kéri fel az alkotmányügyi bizottságot, hogy erre a feladatra hozzon létre egy testületet.
A választójog megsértésének ítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy Magyarországon automatikusan levettek a választásra jogosultak listájáról egy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyt.
A szavazásra jogosult 5.218 fogvatartott közül a péntek délutánig beérkezett adatok szerint 1.882-en jelezték választási szándékukat az országgyűlési választás első fordulójára, ennyien kértek igazolást a lakóhelyük szerinti jegyzőtől arról, hogy büntetés-végrehajtási intézetben szeretnének szavazni - tájékoztatta szombaton az MTI-t a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), amelynek közlése szerint péntekig 1.461 fogvatartott kapta meg az igazolást.
A spanyol választójog tervezett reformja értelmében a jövőben a külföldön élő spanyolok nem szavazhatnak az önkormányzati és a parlamenti választásokon, csupán a szenátus tagjaira.
Sérül a fogyatékos emberek választójoga, ha számukra nem megfelelőek és hozzáférhetőek, könnyen érthetőek a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok - közölte Szabó Máté ombudsman. A nemzetközi jogi kötelezettségekkel ellentétesen hazánkban a gondnokság alá helyezettek és a fogvatartottak az Alkotmány értelmében automatikusan elveszítik a választójogukat.
„Mert a szív és az ész együtt mindenre kész” – szól Barinkay Sándor belépője A cigánybáróból, Johann Strauss nagyoperettjéből. Ezek „vegyítési aránya” különbözteti meg egymástól leginkább napjaink politikusait – derül ki Pataki Ferenc szociálpszichológus írásából. A populizmus bizonyos fokú alkalmazásától egyik sikerre vágyó politikus sem tekinthet el. Az arányokon persze sok múlik.
