A baloldal véleményformálóit a realitások ritkán akadályozzák meg abban, hogy tovább higgyenek egy tökéletesen kidolgozott fikcióban. Egész életpályák, politikai, akadémiai és média-egzisztenciák múlnak azon, hogy a világ úgy maradjon, ahogy 1968-ban hagytuk.
Gyökeres változást tartanak szükségesnek a magyarságpolitikában az MSZP kezdeményezésére tárgyaló ellenzéki szervezetek. Hétfői egyeztetésükön kinyilvánították, hogy szerzett jogokat nem vennének vissza, ám a határon túliak szavazati jogával kapcsolatos kérdéseket "tisztáznák".
Az általános választójog bizony azt jelenti, hogy a döntés szabadsága nemhogy a választás napjáig, hanem még a szavazófülkében is megilleti a választót: akinek addig szilárd preferenciája volt, még akár ott is meggondolhatja magát, s a másik pártra szavazhat, vagy akár ott is dönthet úgy, hogy mégsem szavaz egyikre sem.
Kire szavaznának a határon túliak? – ezt próbálta feltérképezni a HVG.
Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a Jobbik a választójogi törvényjavaslatát - jelentette be Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint az egyik legfontosabb változás, hogy pártja a "mindenkori törvényben rögzített elemi iskolai" végzettséghez kötné a szavazati jogot.
A román lapok bírálják a magyar miniszterelnök autonómiával kapcsolatos mondatait, és hiányolják, hogy a román politikusok nem reagáltak rájuk.
Robert Fico szlovák exkormányfő szerint beláthatatlan következményekkel járhat a közép-európai régió stabilitására, ha a jövőben szlovák állampolgárok választhatják meg a budapesti politikai vezetést.
Az új alaptörvény kapcsán felmerült a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése, illetve a gyerekek után is járó voksolási lehetőség. Ezekről a kérdésekről mondta el véleményét az alkotmányjogász.
Hiába volt lelkes az ellenzéki sajtó száz éve, amikor a választójog kiterjesztésétől elzárkózó Tisza István kormányfő 1917. május 23-án megbukott. A rendszer ugyanis képtelen volt a változtatásra: a politikai elitet uraló nyolc-kilenc gróf egyrészt annyira gyűlölte egymást, másrészt annyira félt a szavazati joggal nem rendelkező tömegektől, hogy Tisza még ellenzékben is meg tudta gátolni Magyarország demokratikus átalakítását.
A Kettős Mérce szerint semmi értelme az előzetes választási regisztrációnak és nem mellesleg alkotmányellenes is, ezért a Fidesz a választójogi törvény módosítása mellé az alaptörvényt is tervezi megváltoztatni.
Bár alig 150 ezer fővel nőtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élő, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.
Száz évvel ezelőtt, 1911/12 fordulóján Magyarországon a választókerületek határainak átszabására merültek fel ötletek (nem úgy mint idén, amikor meg is valósulnak az efféle kormányzati elképzelések). 1911-ben az általános választójog körül lavíroztak a pártok, a hatalmon lévő politikai elit megpróbálta elkerülni a gyors demokratizálódást.
Az új választási rendszer részleteiről tájékoztatta a Budapesten dolgozó külföldi diplomatákat hétfőn a Külügyminisztériumban Áder János. A fideszes politikust elsősorban a határon túli magyarok szavazati jogáról faggatták a nagykövetségek munkatársai, amellyel kapcsolatban elmondta: van megoldási javaslatuk arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel az ellen, hogy a külföldi magyarok a tervek szerint csak listára szavazhatnak. Áder János szavai szerint a mostani 750-ről mégsem 1500-ra, hanem csak 1000-re emelkedik az összegyűjtendő szelvények száma.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén hitelesítette annak az országos népi kezdeményezésnek az aláírásgyűjtő ívét, amely azt célozza, hogy a hetvenévesnél idősebbek átruházhassák nagykorú gyermekeikre választójoguk gyakorlását.
Egyfordulós listás választási rendszerre tesz javaslatot az MSZP. Az ellenzéki párt elképzelése szerint a parlamenti választásokon a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok voksolhatnának.
Az MSZP arányos választási rendszert szeretne, és csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgároknak biztosítana szavazati jogot - ismertette Mesterházy Attila újságírókkal a szocialisták elnökségi ülése után szerdán.
Az előzetes regisztráció intézményével legalább azokat a szavazókat ki lehetne szűrni, akik megnyerésére a pártok teljesen felelőtlen ígéreteket tesznek, nem egyszer komolyan eladósítva emiatt az országot - olvasható a Véleményvezér blogon.
Nincs erős és jogos érv a határon túli magyarok választójoga ellen, ám az sem tisztességes megoldás, ha csak „félszavazatot” kapnak és kizárólag pártlistákra szavazhatnak, ahogy azt a Fidesz tervezi – hangzott el a választási reformról a Corvinus Egyetemen tartott konferencián. A választási szakemberek, kisebbségkutatók szerint alaptalan az a félelem, hogy a nem adózó, a hazai politikai viszonyokat nem ismerő, tájékozatlan külhoni magyarok döntik majd el 2014-ben, hogy ki kormányozzon.
Az tekinthető csak biztosnak, hogy minden magyar állampolgárnak lesz választójoga - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a formálódó új választójogi törvényről Gulyás Gergely (Fidesz).
A kormánypártok belvitái miatt őszre marad az új választójogi szabályok elfogadása.
