A Ház hétfőn 367 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el azt a határozatot, amely kimondja: felkéri az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, hogy az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítésére hozzon létre albizottságot. A határozat szerint az albizottság paritásos alapon működne, azaz a kormánypárti és az ellenzéki oldal ugyanannyi képviselővel rendelkezik. Az albizottság a tervek szerint egy évig működik: legkésőbb 2011. június 30-ig kell ugyanis elkészítenie egy törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól. Ezt a tervezetet az alkotmányügyi bizottság - széleskörű társadalmi vitát követően - legkésőbb 2011. december 31-ig terjeszti az Országgyűlés elé.

A határozat indoklásában olvasható: az albizottság összetételéből következik, hogy az Országgyűlés többsége nem akarja rákényszeríteni akaratát a kisebbségben lévő pártokra, mint ahogyan a kérdés alapvető alkotmányos jelentősége miatt szükségesnek tartja az országgyűlési választásokon jelöltet állítani kívánó parlamenti és parlamenten kívüli pártok, vagy más lehetséges jelölő szervezetek bevonását is a törvényelőkészítős folyamatába. Az Országgyűlés még a kormányalakítás előtt, május 20-án, 306 igen és 16 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Ez egyebek mellett a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg, és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. A Fidesz közben benyújtott egy választójogi törvényjavaslatot is az Országgyűlésnek - ezt egyelőre nem tárgyalja a Ház -, hogy jelezze, milyen rendszerben gondolkozik. E szerint a kormányoldal azt javasolja, hogy maradjon meg a vegyes választási rendszer, de szűnjenek meg a területi listák, helyettük a pártok országos listáira szavazzanak a választópolgárok; az indítvány szerint megmaradnának a kompenzációs mandátumok, és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait.

A javaslat úgy számol, hogy az új választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerületben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztanának ki. Országos listát az a párt állíthatna, amely legalább 23 egyéni választókerületben állított jelöltet. Megmaradna a két szavazat: egyéni jelöltre és listára lehetne voksolni, megtartanák az 5 százalékos érvényességi küszöböt és azt is, hogy a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges. A Fidesz-KDNP áttérne viszont a relatív többségi választásra, és második fordulóra kivételes esetben kerülne sor: az első választási fordulóban az a jelölt lehetne képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke korábban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: ha a választójogi reformot előkészítő albizottságnak nem sikerül megegyezésre jutnia, akkor arról a változtatásról fog tárgyalni a parlament, amelyet a Fidesz indítványoz.