"Azért kell módosítanunk jogszabályokat, és a jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmányt – még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is –, hogy bezárjunk kiskapukat. Hatalmas kiskapukat, vagy inkább a hatalmasok kiskapuit" – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett levelében, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közre adunk.
Jövő hét kedden hirdeti ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítések 98 százalékos különadója.
Közzétette az APEH a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, csakhogy a kitöltési útmutatóban szereplő két példánál teljesen véletlenszerűen alkalmazza a törvény szövegét. Az első esetben 800 ezer forinttal, a másodiknál 2 millióval többet számolt.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a különadóról, amit így visszamenőleg már nem kellene befizetni.
Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles szakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kettő vagy négymillió forintig adómentes-e a végkielégítés. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, továbbra is ragaszkodik saját jogértelmezéséhez, mely szerint 4 millió forintig nem kell különadót fizeti a végkielégítés után. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
Akár 250 ezer euró (70 millió forint) végkielégítést is kaphatnak az Opel bochumi gyárából elbocsátott munkások. Az üzemi tanács kevesli az összeget.
A Fidesz-frakció és a kormány döntése értelmében a közszféra végkielégítéseit sújtó 98 százalékos adót 3,4 millió forint helyett az eredeti tervek szerint 2 millió forint felett kell majd megfizetni. A kormányoldal nem kívánt kivételeket tenni - indokolta a döntést a fideszes Rogán Antal. Az összeg emelését korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérte.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.
Jelentősen szigorítja a koalíciós brit kormány a brit közszféra alkalmazottainak korábban igen nagyvonalú végkielégítési rendszerét, várhatóan az eddig szokásos összegek töredékére csökkentve a lehetséges kifizetéseket.
Nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, orvosokat, ápolókat, de még a rendőröket is sújtja majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni – olvasható a Népszabadság csütörtöki számában. Az érdekképviseletek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Legfeljebb hat havi illetményüknek megfelelő juttatásra számíthatnak a kormányváltás miatt távozó állami vezetők, a tisztségüket három évnél rövidebb ideig betöltők három havi összegre jogosultak, míg a hivatalukat kevesebb mint egy éve elfoglalóknak nem jár juttatás – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Kormányszóvivői Iroda.
A kormányszóvivő szerint a kabinet nem mentett fel milliókért szakállamtitkárokat, csak egyetlen egy személy távozásáról van szó; "árnyékra vetődött a Fidesz". Így reagált Szollár Domokos szombaton az MTI-nek a Fidesz állítására, miszerint a kormány több millió forint végkielégítést fizet az elbocsátott szakállamtitkároknak.
Mit tehet a munkavállaló, ha felszámolás alatt álló cégéről kiderül, hogy nem fizetett utána járulékot? A végkielégítés összegét meg lehet bontani? Lehet határozatlan idejű szerződésben kikötni határozott idejű megbízást a munkakörre és a munkavégzés helyére vonatkozóan? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A BKV felügyelőbizottsága (fb) határozatában arra kérte a belső ellenőrzést, hogy vizsgálja ki a cég egyik korábbi vezető beosztású dolgozójának végkielégítési ügyét - tudta meg BKV-s forrásból az MTI.
Az ügyészség kezdeményezte, hogy további három hónappal hosszabbítsák meg a BKV volt humánpolitikai igazgatójának az előzetes letartóztatását - mondta el Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn.
A BKV száztíz volt munkatársának végkielégítését, a kifizetések jogosságát, illetve 144 tanácsadói szerződés megkötésének a körülményeit vizsgálják a nyomozók – derült ki Ihász Sándor fővárosi főügyész Magyar Nemzetnek adott interjújából.
A Fidesz pofátlanságnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy "a börtönbüntetés miatt távozó" Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lemondott vezérigazgató-helyettese ötmillió forintot kapjon végkielégítésként a társaságtól az emberek pénzéből.
A gazdasági válság igazi nagy vesztesei az eddig bérből és fizetésből élő, de a recesszió miatt elbocsátott alkalmazottak. A jogellenes elbocsátás és a kifizetetlen végkielégítés sem ritka. Milyen jogok illetik meg felmondás idején a munkáltatót és a munkavállalót? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet elbocsátásunkból?
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
