Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kérelmezők a törvény szövegének alapos értelmezése nélkül nyújtották be a beadványaikat, mivel még mindig abban a tévhitben vannak, hogy 2 millió forint felett ütközik jó erkölcsbe a kifizetett végkielégítés. Csakhogy a törvény értelmében 2+2 millió felett kell csak különadót fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közlemény hiába szögezte le, hogy a jogalkotói szándék 2 millió forint volt, a 4 milliós korláttal szemben szakmai ellenérvet nem tudott felhozni.
Két megoldás van: vagy tudomásul veszi az NGM, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés csak 4 millió forint felett esik a különadó hatálya alá, vagy törvénymódosítást nyújt be, hogy a törvény szövegében is érvényre juttassa a jogalkotói szándékot. Ennek a kérdésnek a tisztázásáig elhamarkodott lépés az Alkotmánybírósághoz fordulni. Csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az érdemi problémáról. Ami egyértelműen alkotmányellenes, az a visszamenőleges hatály.
A végkielégítések 98 százalékos különadójára vonatkozó szabályokat egy hét múlva már alkalmazni kell, de a kormány szándéka még nem tisztázott: marad a 4 milliós korlát, vagy törvénymódosításra kerül sor. Az érdekképviseletek, illetve szakmai szervezetek feladata megítélésem szerint most nem az Alkotmánybírósághoz fordulás, hanem a kihirdetett törvényszöveghez ragaszkodás lenne. A legalább 20 éve a közszférában dolgozók elbocsátásuk esetén már egy hét múlva szembesülnek a problémával: már a havi 200 ezer forint feletti jövedelmük különadó-köteles lesz, vagy csak a 333 ezer forint feletti jövedelem. Micsoda különbség! Amikor ilyen azonnal megoldandó, „húsba vágó” problémákat kell tisztázni, akkor nem az a legnagyobb probléma, hogy alkotmányellenes-e a kihirdetett törvény. Döntés ugyanis nem várható rövid időn belül.
