„A döntés előjoga az államé, és a Bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást” – mondta az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős szóvivője.
A magyar ellenállás miatt végül csak egy közleményt adtak ki, az Orbánék nélkül is megy.
Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
Az orosz mintára készült jogszabályt a NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ is elítélte.
Az elnök szerepe főként szimbolikus, a vétóval valójában csak halasztani tud.
Andrzej Szejna szerint Lengyelország nem egyezne bele a vétójog teljes feladásába, de egyes kérdésekben meg kellene szüntetni az egyhangú döntéshozatalt.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet már a szavazás előtt kijelentette: a nyugati országok meg akarják fojtani Észak-Koreát, és már bebizonyosodott, hogy az észak-koreai nukleáris program ellenőrzését célzó szankciók a valóságtól elrugaszkodottak és jelentéktelenek.
Washington a túszok azonnali elengedéséhez kötötte volna a harcok felfüggesztését, míg a kínai ENSZ-nagykövet szerint azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre kellene a tanácsnak felszólítania a feleket.
Fokozatos csatlakozást ajánlhat Brüsszel Ukrajnának, a javaslatokat szerdán mutathatják be.
Josep Borrell, az unió külügyi főlépviselője úgy fogalmazott, hogy a 26 tagállam egy „azonnali humanitárius leállást” sürgetnek, ami egy tartós tűzszünethez vezetne.
Senki sem vállalkozik arra, hogy megjósolja a csütörtöki uniós csúcstalálkozó kimenetelét, amelynek főszereplője kétségkívül Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök változatos indokokkal blokkolja Ukrajna pénzügyi támogatását a következő négy évre, miközben teljesen magára maradt ebben a küzdelemben és vitapartnerei azzal sincsenek tisztában, hogy tulajdonképpen mit akar elérni.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Ez egy rendhagyó írás, az év összefoglalója, amihez Karafiáth Orsolyának ebből a készletből kellett ihletet merítenie: sikertornyok, illibri, végítélet, kávétó, pöröly.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsát is alaposan megosztotta a gázai háború, a segélyezések és a tűzszünet kérdése. A hosszas egyezkedések után elfogadott BT-határozaton ez meg is látszik - de legalább nem vétózta meg senki.
Van olyan elemző, aki szerint Magyarországnak végletesen megromlott a kapcsolata Brüsszellel.
El is fogadtuk Ukrajnát, meg nem is, vétóztunk, meg nem is? Zsarolt, vagy éppen gesztust tett Brüsszelnek a miniszterelnök, és milyen kiskapukat hagyott nyitva, hogy a magyar kormánypropagandának se kelljen pánikba esnie a magyarázkodás miatt? Kollégánk, Gyükeri Mercédesz Brüsszelből követi az EU-csúcsot, közéleti podcastunkban pedig elmagyarázott mindent, amit tudni érdemes az elmúlt nap eseményeiről.
Ha Orbán Viktor megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, az unió egy rövidebb időszakot lefedő, kisebb összeget különíthet el.
Az Reutersnek két uniós tisztviselő is úgy nyilatkozott, Ukrajna mindenképpen megkapja a támogatást.
A brit lap három pontban foglalja össze, miért lehetett súlyuknál nagyobb szerepük a döntéshozatalban az uniós kisállamoknak.
Az EU állam és kormányfői egymás után érkeznek az EU-csúcsra. A legtöbbet ismételt téma Izrael, és a gázai humanitárius krízis. Pedig az asztalon van egy költségvetés módosítás, egy átfogó migrációs reform, és egy ukrán segélycsomag is. Ráadásul Orbán Viktor ismét vétóval fenyegetőzik, ami nem teszi népszerűvé a kollégái között, főleg a Vlagyimir Putyinnal tartott találkozója után.
