Orbán Viktor szinte soha nem nyilatkozik a sajtónak, amikor megérkezik az EU Tanácsba, de ez most változott. A magyar miniszterelnök ráadásul nagy bombát dobott le. Magyarország nem támogatja az EU költségvetési módosítását, ami többek között egy új segélycsomagot is tartalmaz Ukrajnának.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint hiányzott az állásfoglalásból Izrael önvédelemhez való jogának rögzítése.
A magyar és a lengyel kormányfő megvétózta a Granadai nyilakozat migrációra vonatkozó részét, ezért azokat a mondatokat egy külön dokumentumba átemelve, mint az Európai Tanács elnökének a nyilatkozatát adták közre.
A szerb államfő attól tart, hogy Brüsszel a Banjska faluban történt lövöldözés miatt vezetne be büntetőintézkedéseket Belgráddal, illetve egyes kormányzati szereplőkkel szemben.
Ezért történt meg, hogy az Azerbajdzsán által előítéletesnek minősített nyilatkozatot végül az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jegyezte, nem az Unió egésze.
Mit mondott az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a bővítésről, a válságról, Kínáról vagy éppen az MI-ről, amikor az Unió állapotáról beszélt? Szóba került-e Magyarország az évértékelőben? Lesznek-e szövetségesei Orbán Viktornak és van-e lehetőség arra, hogy Brüsszel leszámoljon a vétópolitikával? Ezekről beszélt közéleti podcastunkban kollégánk, Gyükeri Mercédesz, aki Strasbourgból tudósított Ursula von der Leyen (elméletileg) utolsó 'State of the European Union' beszédéről.
A portálnak nyilatkozó belső források szerint ugyanakkor szó sem lehet arról, hogy Magyarország egy centet is lásson az EU új generációs, helyreállítási programjából, amíg nem rendezi megnyugtatóan a jogállamisággal kapcsolatban felvetett problémákat.
A migrációról szóló konklúziót végül Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nevében adták ki, de ennek csak szimbolikus a jelentősége. Orbán Viktor puccskísérletről beszélt.
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
Magyarország azzal zsarolta az EU-t, hogy vétózni fog, ha az ukránok továbbra is a háború szponzoraként emlegetik az OTP-t, végül a vétó elmaradt, és az OTP is a listán van még.
Ezúttal a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra szavaz nemmel Magyarország, mert "a magyar rezsicsökkentést Brüsszelből támadják". A bizottság javaslata az árampiaci árak meghatározását kialakító mechanizmust hozná uniós szinten egységes rendszerbe.
Orbán Viktor uniós és NATO-tagságunkat bocsátja áruba, hogy szolgálhassa Kína külpolitikai érdekeit, ráadásul a Kínával szemben szigorodó uniós külpolitika egyre fontosabbá teheti őt a nagyhatalom számára. A vétókért cserében hasznot vár az autoriter rezsimmel kötött üzletekből.
A lap szerint a háttérben a Norvég Alappal kapcsolatos viták vannak.
Módosítják a panasztörvényt, kiveszik belőle a köztársasági elnök által kifogástolt részt.
Bécs szigorít a határőrizeten a magyar embercsempész-amnesztia miatt, Gideon Rachman Zelenszkij G7-es sikeréről és felelősségéről, Timothy Garton Ash Európa csökkenő súlyáról, Bernard-Henri Lévy pedig arról ír, hogy Ukrajna vegye át Oroszország helyét a Biztonsági Tanácsban. A magány és a depresszió feladja a leckét a gazdag országoknak. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A törvényalkotási bizottság (TAB) csütörtöki ülésén javasolta a vitatott rész törlését.
Szijjártó Péter tegnap jelentette be, hogy az OTP miatt blokkolja Magyarország az uniós döntéshozatalt.
Tilos lesz az abortusz a 12. hét után Észak-Karolinában, miután a republikánus törvényhozók felülbírálták a demokrata kormányzó vétóját.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsát csak azért nem üdvözölték közös nyilatkozatban az unió tagállamai, mert a kiadott közlemény aláírói közül Magyarország hiányzik. A magyar külügy szerint ez nem nevezhető vétónak, de ami igazán különössé teszi a történetet, hogy a témában nem is ők, hanem Varga Judit tárcája az illetékes. Az igazságügyi minisztérium azonban egyelőre jobbnak látja a hallgatást.
