Az infláció aggasztja a legjobban a magyarok közel 60 százalékát
A lakosság majdnem fele a romló egészségügyet, közel 40 százalékuk pedig az ország gazdasági-politikai helyzetét jelölte meg, mint napjaink legaggasztóbb tényezőjét.
A lakosság majdnem fele a romló egészségügyet, közel 40 százalékuk pedig az ország gazdasági-politikai helyzetét jelölte meg, mint napjaink legaggasztóbb tényezőjét.
Ha megvalósul a kormányfő által megígért intézkedés, a személyi jövedelemadó (szja) újabb nagy csökkentési hulláma nyomán tovább gyengülhet az öngondoskodás Magyarországon. Mi lehet a megoldás az újabb problémák ellen?
Tovább gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára.
A maximális visszatérítéshez a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagság utáni befizetések idei összegének el kell érnie a 750 ezer forintot.
Újra nőtt az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma, a vagyon éves alapon 19 százalékkal nőtt, meghaladja a 2,1 ezer milliárd forintot. Az egészségpénztárak taglétszáma is nőtt, meghaladja az egymillió főt.
Mindent megtesz a kormány, hogy lakáscélra használja fel a lakosság a megtakarításait.
Nem tiszta, mit akar elérni a kormány azzal, hogy otthonteremtési célra is felhasználhatóvá tennék a lakosság hosszú távú megtakarításait, hiszen pont azoknak lenne szüksége támogatásra a lakásvásárlásban, akiknek valószínűleg félretett pénzük sem igazán van. Szakértőket kérdeztünk a nemzetgazdasági miniszter által belengetett intézkedésről.
Sokan olyan magasra becsülik a befizetendő összeget, hogy inkább bele se vágnak.
A nyugdíj- és egészségpénztári tagság után igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés lehetőségével most még lehet élni.
Javultak a nyugdíjpénztári hozamok, népszerűbbek az egészségpénztárak.
Az alulinformáltság is gátolja a magyarok egy részét az öngondoskodásban, pedig mindössze ötödük véli úgy, nyugdíjas évei anyagilag gondtalanok lesznek – írja vendégcikkében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
Lemodellezték, hogy nemek és életkorok szerint mennyit kell befizetni a nyugdíjpénztárba a plusz pénzhez. A nőknek mindig többet, pláne, ha később kezdik el a megtakarítást – de azért, mert ők tovább élnek.
Az előrelátás – legyen szó bármilyen területről – képes szavatolni a nyugalmunkat, biztonságot ad számunkra és környezetünk számára egyaránt. Munkavállalóként, családfenntartóként, fiatalként, idősebbként, de akár például munkáltatóként, felelős vezetőként is kitüntetett szerepe lehet a különböző megtakarítási formáknak, mint az előre tervezés legkézenfekvőbb eszközeinek. Az elmúlt időszak nehézségei pedig még inkább megtanítottak arra, hogy az öngondoskodás, illetve környezetünk erre való ösztönzése mindig kifizetődő. Utóbbi felelőssége különösképpen érinti a vezetőket. Nagy Csabával, az ÖPOSZ elnökével és az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójával, valamint Végh Richárddal, a BÉT vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy ők hogyan látják mindezt.
Felmerült az utazás és az elektronikai eszközök vásárlása is, de a többség konzervatívabb módon költi majd el a pénzt.
Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. De miért fontos, hogy idejében elkezdjük bebiztosítani a jövőnket? Hogyan álljunk neki? Mik azok a szempontok, amik alapján kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb öngondoskodási eszközt? Interjúnk Nagy Csabával, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével.
Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.