Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert az áfacsalások kiszűrésére hozták létre, de nem csak a fuvarozóknak jelent majd többletterheket, hanem azoknak a kisboltosoknak is, akik saját maguk szállítják árujukat.
Tállai András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár csütörtökön arról beszélt, hogy az amerikai Bunge élelmiszer-ipari vállalat érintett lehet áfacsalásos gabonakereskedelmi ügyekben. A Bunge erre pénteken úgy reagált: nem állnak semmilyen áfacsalással összefüggő vizsgálat alatt, és mindenben eleget tesznek a magyarországi adózási követelményeknek.
Egy szegedi könyvelő és férje irányította bűnözői csoportot leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a cukor, étolaj és húsipari termékek áfájával csaló gyanúsítottak egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a költségvetésnek.
Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert azért hozták létre, hogy ne indulhasson útnak áruszállítmány a NAV tudta nélkül. Ám a rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülés szünetében elmondta, hogy a kormány szerdán megvizsgálta az egyik nagy amerikai étolajgyártó cég áfacsalással kapcsolatos jelzését, a NAV pedig már intézkedett az ügyben. 2 milliárdos kárt állapítottak meg, többen vizsgálati fogságban vannak. A miniszter emellett arra kérte az amerikai nagykövetséget, hogy ha a továbbiakban tudomásuk van az adóhatóság munkáját segítő információkról, akkor hozzák nyilvánosságra azt.
Egy vállalkozó megelégelte, hogy egyes kínai kereskedők nyomokban sem fizetnek adót, a számla olyan ritka tőlük, mint a fehér holló, ha pedig akad is, néha kínai nyomdában előállított, sorszám nélküli, szabálytalan, esetleg képeslap hátoldalát használják erre. Időpontot kért és kapott a nemzetgazdasági minisztertől, elmondta, hol lehetne fülön csípni az adócsalást nagyüzemben nyomó távol-keleti árusokat, erre az adóhatóság egyik elitegysége két hét múlva hozzá szállt ki ellenőrzésre. Ezermilliárdok nyomában.
A kormány évekkel ezelőtt rájött, mennyire megkeseríti az élelmiszerszektor tisztességes cégeinek életét az áfacsalás, mégis alig tettek lépéseket az adócsalás megakasztása érdekében. Amit megléptek, az bevált, így csak az a kérdés, hogy miért ilyen visszafogottak?
Szlovákiában vámkezeltették az árut, de nálunk értékesítettek.
Bár hivatalosan senki sem közölte, általánosnak tűnik a vélekedés, hogy albán sütőipari érdekeltségeknél razziázott az adóhatóság. A szóban forgó üzleti kör az utóbbi években nagy erőkkel foglalt pozíciókat az ágazatban, ugyanakkor kifejezetten rejtőzködően működik. Konkurenseik szerint a szakmai és jogszabályi előírásokat semmibe véve jelentős versenyelőnyre tesznek szert, de az is igaz, az adócsalás nem csak rájuk jellemző, hanem az egész szektorban elterjedt. Kik is ők, és hogyan működnek?
Nem fogják kitalálni, hol nincs szükség arra a több ázsiai és európai országban is bevált adócsalás elleni módszerre, amely úgy ösztönzi számlakérésre az embereket, hogy közben szerencsejátékra is invitálja őket, amivel pénzt vagy autót nyerhetnek. Magyarországon, ahol évente legalább ezermilliárd forintot csalhatnak el az áfabotrányt kirobbantó Horváth András szerint, ugyan öt éve létezett állami számlalottó, de egy év után, a magyarázatot mellőzve beszüntettek, és azóta sem akaródzik újra beindítani.
Előzetes letartóztatásba helyezte a Győri Járásbíróság a győrszentiváni színesfém-kereskedői kör újabb gyanúsítottját.
Győr és környéke mintha az áfacsalók egyik kedvenc térsége lenne, legalábbis rövid időn belül a harmadik nagy áfacsalási ügyről jöttek hírek. A mostani, a cseh hatóságokkal közösen felderített, 1,7 milliárd forintos ügynek hat gyanúsítottja van, akik fémhulladék után igényeltek vissza áfát. A gyanúsítottak egy másfél évvel ezelőtti ügy felelőseinek rokonságába tartoznak.
Trágyát borítottak, tejet öntöttek, dobozos tejet dobáltak két logisztikai cég üzeménél is magyar tejtermelők, akik szerint megfojtja őket az olcsó importtej. A külföldről behozott tejeknél divatos az áfacsalás.
A csalók fiktív felvásárlási jegyekkel próbálták igazolni gabonabeszerzéseiket úgy, hogy az árut feketén szerezték be, így versenytársaiknál olcsóbban tudták a terményt tovább értékesíteni. Az illegális vásárláshoz nehéz körülmények között élő személyeket kerestek, akikkel őstermelői igazolványt váltottak ki. Az "őstermelők" gazdálkodásra alkalmas földterületekkel nem rendelkeztek, valótlan tartalmú felvásárlási jegyeket írattak alá velük. A NAV munkatársai egy olyan esetre is bukkantak, ahol az iratok szerint vagyontalan, földdel nem rendelkező, őstermelői igazolványát frissen kiváltó férfi mintegy 500 millió forint értékű gabonát értékesített az elkövetőnek.
A hatóság azonnal indítson vizsgálatot az áfacsalások és a NAV-os visszaélések ügyében – követeli az Együtt-PM, miután a hvg.hu nyilvánosságra hozta az áfacsalásokat leleplező Horváth András volt adóhatósági munkatárs rendőrségi vallomását, amelyben részletesen elmondta, milyen csaló cégek ügyében maradtak el az adóhatósági vizsgálatok.
A NAV és az útdíjfizetési hatóság között elektronikus kapcsolat van, így a gyanús szállítmányokat könnyedén nyomon követheti az adóhatóság.
A következő parlamenti ciklusban feláll majd az a vizsgálóbizottság, ami az adóhatóságot, valamint a feltételezett áfacsalásokat vizsgálja – jelentette ki Schiffer András, az LMP társelnöke hétfőn.
A bűnszervezet Lengyelországban, Ausztriában és Szlovéniában legálisan vásárolt bázisolajat, majd illegálisan eladta Magyarországon. Eddig 9 ember van előzetesben.
Többmilliárdos áfacsalási per kezdődik ma Győrben 21 vádlott ellen.
Két győri vádlott áll bíróság elé, akiknek a cége 2008 és 2011 között csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek.
