Venezuelában egyre inkább gazdasági ámokfutásba torkollik a Hugo Chávez 21. századi szocialista örökségét továbbvinni szándékozó új elnök, Nicolás Maduro tevékenysége. Hatóságilag megszabott árak, áramszünetek, őrizetbe vett kiskereskedők, előrehozott karácsony - ez jellemzi ma azt az országot, amely pár évtizede még a régió legfejlettebbjének számított. A gazdaság első számú feladata megszabott: szolgálni a hatalom politikai céljait.
Úgy fest, több száz milliárdos veszteség is érhette a gabonapiac szereplőit idén, mivel egy tavalyi jogszabályi változás következtében a termelők egyszerűen felbonthatják a korábban meghatározott mennyiségen és áron leszállítandó terményükre vonatkozó szerződéseket. Az új szabályozást a nagyobb kiszámíthatóság és tervezhetőség miatt hozták volna létre, ám a fegyver fordítva sült el: épp a gazdák spekuláltak, amire aztán rá is fáztak. A termelők egy része tavaly a magasabb ár miatt felbontotta szerződését, idén pedig nem kötöttek, reménykedve a kedvezőbb árakban, ám 2013-ban a gabonapiacon a nemzetközi szinten is jó termés miatt már alacsonyabb árakkal találkozhattak. Megoldás a biztosítási rendszer elterjesztése lehet.
Venezuelában egyre nagyobb teret nyernek a rendkívül ortodox gazdasági intézkedések. Az árszabályozásért felelős fő kormányzati illetékes szerint a boltok nem emelhetik az árakat raktáron lévő készleteikre. Nicolás Maduro elnök pedig kijelentette, ha egy bolt tulajdonosa úgy dönt, hogy mégis bezárna, akkor az üzlet az ott dolgozóké lesz.
A Svéd Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére magyar idő szerint délután 13 órakor került kiosztásra. A díjat három amerikai közgazdász kapta az eszközárak területén végzett empirikus elemzéseikért. Az elismerés ismét a színtisztán vett tudomány berkein kívüli hatásokkal is járó kutatásokért járt.
Nem sok mindenben tudjuk lepipálni Hollandiát, ám összegyűjtöttünk pár olyan területet és gazdasági eredményt, ahol verjük a németalföldieket. Nálunk olcsóbb a sör és alacsonyabb a költségvetési hiány, valamint az infláció – hogy csak pár példát említsünk. Ha a foci miatt esetleg igen, de ezek miatt az adatok miatt egyáltalán nem érdemes csüggednünk.
A vártnál sokkal alacsonyabb lett a júliusi infláció, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A rezsicsökkentés a rendkívül kismértékű pénzromlás fő oka, e nélkül 3 százalék körül járna a drágulás üteme. Adódik azonban a kérdés, hogy jó-e nekünk az alacsony infláció? Mit eredményeznek a mesterségesen alacsonyan tartott árak?
Kedvezőek a terméskilátások, így a meggyet kivéve a gyümölcsök és a zöldségek ára is csökkenhet – írja a Világgazdaság. A burgonya jövője még kérdéses, jelenleg nagyjából egy árban van a régi és az újkrumpli is, ami igen ritka.
Cáfolja az érintett tárca a közétkeztetés akár 70 százalékos drágulásáról megjelent híreket - írja a szombati Magyar Nemzet.
A vonatjegy olyan drága lett Angliában, hogy ma már szinte csak a jómódúak engedhetik meg maguknak. A megállapítást nem akárki tette, hanem maga a közlekedésért felelős miniszter - olvasható a Kívül tágasabb blogon.
Áprilisban 45,2 százalékkal nőttek az agrártermékek termelői árai az egy évvel korábbihoz képest a márciusi 48,2 százalékos emelkedés után. A növényi termékek ára 59,1, az élő állatok az állati termékeké 19,9 százalékkal emelkedett az idén áprilisban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Venezuelában már egyre elképesztőbb méreteket ölt az az unortodox gazdaságpolitika, amit az ország kormánya és elnöke erőltet az országra. Az árakat mesterségesen igyekeznek letörni, legutóbb olyan képek bukkantak fel, ahol egy ruhaboltot szinte teljesen kiürítettek a vásárlók, miután a kormány 70 százalékos árengedményt kényszerített a vállalkozásra.
A tankönyvek árait állami kontroll védi a túlzott drágulástól, néhány éven belül pedig minden általános iskolás diák ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez – reagált a Fidesz szóvivője Kunhalmi Ágnes (MSZP) keddi kijelentéseire.
Az Economist brit hetilap napi diagramja szerint Magyarországon európai összehasonlításban az átlagnál kevesebbe kerül egy kWh elektromos áram. A régióban ugyanakkor már nálunk a legdrágább az áram, a magas adótartalom is hozzájárul ehhez. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a magyar bérek a régióban a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Mindössze 0,5-0,6 százalékkal emelné a lakossági gáz- és áramárat, ha az energiaszolgáltatók beépíthetnék a rendszerhasználati díjba a januárban bevezetett különadókat. A kormány által botrányosnak ítélt bírósági döntés 9,5 százalékra mérsékelné az eredetileg 10 százalékos rezsicsökkentést.
Várhatóan csak a jövő év közepén - júliustól, vagyis az új termés megjelenésétől - csökkenhet a burgonya ára Magyarországon - mondta Kecskés Gábor, a Burgonya Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerdán az MTI-nek.
Mindenszentekkor és halottak napján a legtöbben felkeressük temetőben nyugvó hozzátartozóinkat. A gazdasági válság ugyanakkor már itt is érezteti a hatását, kevesebbet költünk virágra, koszorúra. Az árusok egy része nem bírja az árversenyt, van olyan, aki be is zárja a boltot.
Magyarországon hagyományosan az augusztus 20-i ünneppel zárul a nyaralási szezon, idén azonban még továbbra is tart a kánikula, az iskolakezdésig is két hét hátra van, így érdemes elgondolkodni a nyaraláson azoknak, akik mostanra tervezték ezt, mivel már utószezoni árakkal számolhatnak az érdeklődők.
Uniós támogatással, több mint egymillió euróból fejlesztik a temesvári és a szegedi nagybani piacot. A beruházással a kereskedők és termelők valós időben követhetik majd a másik város kínálatát és árait.
Reálértéken 2,5 százalékkal csökkentek tavaly a gépkocsiárak az Európai Unió egészét tekintve - jelentette kedden az Európai Bizottság. A magyarországi árak 6,5 százalékkal estek.
Hat-hat forinttal nő a benzin és a gázolaj ára is a hazai töltőállomásokon - tudta meg piaci forrásokból a holtankoljak.hu. Így a benzin országos átlagos ára 384 forint lesz, míg a gázolajé 366 forintra nő.
