Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Még Romániában és Bulgáriában se ilyen alacsony az uniós átlaghoz viszonyított árszínvonal.
A régióban a lengyelek szinte mindenben a legolcsóbbak, de Magyarországon sok termék ára van jóval az uniós átlag alatt, egyedül az olajok és a zsírok számítanak drágának nálunk. Az EU legdrágább országa nem meglepő módon Dánia – derül ki az Eurostat adataiból. A legnagyobb eltérések a dohányáruk piacán vannak Európában.
Ruhát tavaly sehol nem lehetett olyan olcsón kapni, mint nálunk, de olcsó az alkohol és a cigaretta is. Élelmiszert viszont drágábban vehetünk, mint a környező országokban.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
A leszakadókon csak az állam segíthet, és önmaguk.
Segítséget nyújthat a nyaralás megtervezéséhez az Eurostat friss statisztikája, melyben az egyes uniós tagállamok árszínvonalát hasonlítják össze. A legolcsóbban Bulgáriában jöhetünk ki a pénzünkből, a legmélyebben viszont az északi államokban kell a zsebünkbe nyúlnunk.
Németországban májusban 22 év óta első ízben nem emelkedtek éves szinten az árak. Legutóbb 1987 májusában fordult elő, hogy az árszínvonal stabil maradt.
A fogyasztói árak januárban 0,6 százalékkal emelkedtek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elemzők januárra 3,3 százalék körüli inflációt vártak.
Tavaly 3 százalékkal, decemberben 22,6 százalékkal mérséklődött az agrártermékek termelőiár-szintje az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
