Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
A régióban a lengyelek szinte mindenben a legolcsóbbak, de Magyarországon sok termék ára van jóval az uniós átlag alatt, egyedül az olajok és a zsírok számítanak drágának nálunk. Az EU legdrágább országa nem meglepő módon Dánia – derül ki az Eurostat adataiból. A legnagyobb eltérések a dohányáruk piacán vannak Európában.
Ruhát tavaly sehol nem lehetett olyan olcsón kapni, mint nálunk, de olcsó az alkohol és a cigaretta is. Élelmiszert viszont drágábban vehetünk, mint a környező országokban.
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Az Eurostat csütörtökön publikálta az EU országaira vonatkozó árszínvonal statisztikáit. E szerint Magyarországon a fogyasztási javakra és szolgáltatásokra vonatkozó árszínvonal az uniós szint 60 százalékának felel meg. Hazánknál mindössze csak három alacsonyabb árszínvonalú ország van a 28 tagú blokkban.
Az Unió árszínvonalához képest Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, és Dániában kell az embereknek a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Magyarország, ahol az árak az uniós árszínvonal 60 százalékát érik el, hátulról a negyedik a rangsorban.
Szinte biztos, hogy 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a minimálbér összege, ezzel pedig átlépünk egy bűvös határt. Pró és kontra érvek is vannak a béremelés mellett, ám egy kérdés ilyenkor biztosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Többet kellene keresnünk, netán keresünk is, csak a hivatalos statisztikákban ez nem látszik? A válaszokat a versenyképesség, foglalkoztatottsági szint és a feketemunka területén kell keresni.
Segítséget nyújthat a nyaralás megtervezéséhez az Eurostat friss statisztikája, melyben az egyes uniós tagállamok árszínvonalát hasonlítják össze. A legolcsóbban Bulgáriában jöhetünk ki a pénzünkből, a legmélyebben viszont az északi államokban kell a zsebünkbe nyúlnunk.
Az Egyesült Államokban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak májusban áprilishoz képest. Az adat megfelelt az elemzők várakozásának. Áprilisban 0,1 százalékkal estek az árak.
Németországban májusban 22 év óta első ízben nem emelkedtek éves szinten az árak. Legutóbb 1987 májusában fordult elő, hogy az árszínvonal stabil maradt.
A fogyasztói árak januárban 0,6 százalékkal emelkedtek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elemzők januárra 3,3 százalék körüli inflációt vártak.
Tavaly 3 százalékkal, decemberben 22,6 százalékkal mérséklődött az agrártermékek termelőiár-szintje az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.