Rangsorba állítottak 30, vegyesen ellenzéki és kormánypárti vezetésű önkormányzatot. A példamutatók között Baja, Ferencváros, Újbuda és Székesfehérvár is ott van, leghátul kullog Debrecen és az V. kerület.
Ismét segítenek a volt Sberbank-ügyfél önkormányzatoknak, kormány most „működési és fejlesztési feladatok támogatására” ad másfél milliárd forintot.
A kompenzáció a település lakosságszámtól és gazdasági erejétől függ.
Ahogy a népszavazási tilalmat is feloldotta a kormány, a parlamenti választás után az időközi választásokra vonatkozót is eltörlik, így májustól megtarthatók a veszélyhelyzet miatt elmaradt voksolások – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a Parlamentben.
A budapesti taxisok díjemelést akarnak, ám a kormány megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy emeljenek díjaikon. A főváros álláspontja szerint a tilalom a taxis díjakra is vonatkozik. A kormányhivatal és az innovációs tárca most állásfoglalást adtak ki, miszerint ez nincs így. A fővárosi közgyűlés a taxisokkal folytatott további tárgyalás után márciusban dönthet az emelésről.
A közlekedési törvény csak a teherautók behajtásának engedélyhez kötését teszi lehetővé, a díjszedést nem – mondta ki a Kúria. A kormányhivatalnak 12 évvel a herceghalmi szabály meghozatala után jutott eszébe, hogy ez talán nem szabályos.
A főpolgármester az agglomeráció fejlesztéséről tartott budapesti konferencián beszélt erről.
A Népszava több városnál is érdeklődött a kieső bevételekről. Miskolcról például azt a választ kapták, hogy a számításaik szerint 3,2 milliárd forinttal csökkennek a forrásaik az elvonások miatt.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly megváltoztatta a több évtizedes gyakorlatot, és ezzel jókora galibát okozott.
A kistelepülések vezetői járnak a legjobban, de még a főpolgármester fizetését is megemelnék a fideszesek, csak éppen a polgármesteri illetményemelések fedezetét a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk.
Jövőre már lehetnek olyan települések, amelyeknek a gazdálkodása átcsúszik a negatív tartományba.
A rendelet lényegében meghosszabbítja az eredeti döntést, és közben tovább szűkíti a települések pénzügyi mozgásterét.
Eddig olcsóbb volt a piacról áramot venni, így nem volt rá szükség, de most megfordult a helyzet. Várhatóan tömegesen menekülnek be az önkormányzatok a rezsicsökkentett áramár lehetőségét biztosító egyetemes szolgáltatási körbe. Kérdés, hogy sikerülhet-e tartani a rezsicsökkentett árat.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.
Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.
