És akkor Matolcsy bemondta a rémálom-forgatókönyvet

Az, hogy a parlamentben a Magyar Nemzeti Bank 2020-as működéséről szóló beszámolóját tárgyalták, alapesetben nem keltett volna sok izgalmat, csakhogy Matolcsy György felszólalt, és mindenkit meglepő bejelentést tett: a jegybank szerint sokkal nagyobb lesz az infláció jövőre, mint amivel eddig számoltak. Nemhogy nem csökken 3 százalék közelébe, 4,7-5,1 százalék a 2022-re szóló előrejelzési sáv.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az MNB eközben lépett is, hogy valamennyire megpróbálja megfogni az inflációt. A héten előbb kiszélesítette és aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, aztán újra kamatot emelt, az egyhetes betéti tender kamata már 3,1 százalékos.

Új görög betűt tanulhat a világ: rohamosan terjed a koronavírus omikron variánsa – az elnevezéshez amúgy két betűt átugrottak, a nű a new szóra hasonlítana túlságosan a WHO szerint, a kszível pedig az angol átirata, a xi a problémás, mert össze lehet téveszteni egy „gyakori kínai névvel”, azt pedig már az olvasó fantáziájára bízták, kiével. A politikusok óvatosak, az EU sok országa, így Magyarország is közlekedési korlátozásokat vezetett be a Dél-Afrikából érkezők számára, az Egyesült Államokban pedig a terv az, hogy az oda tartó repülőgépekre csak 24 óránál nem régebbi koronavírusteszttel lehessen felszállni, még az amerikai polgároknak is.

A befektetők és a gazdasági elemzők mindenesetre óvatos optimizmussal, de nagy bizonytalansággal állnak a hírekhez. Sokan hisznek abban, hogy elkerülhető az újabb globális lezárás és a világgazdaság vészfékezése. Egyelőre várunk a vizsgálatok eredményére, valójában mennyire gyorsan terjed az omikron, mennyire nagy eséllyel okoz súlyos megbetegedéseket, és a meglévő oltások képesek-e megállítani.

Pixabay/evolved

El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be – írta Campos Sánchez-Bordona, az EU Bíróságának főtanácsnoka. Ez a bíróságot jogilag nem kötelezi semmire, csak egy szakvéleménynek számít – ezzel érvelt Varga Judit igazságügy-miniszter is, amikor arról írt, hogy a brüsszeli elitnek még nincs minek örülnie -, de a gyakorlat az, hogy csak nagyon ritkán születik más ítélet, mint amit a főtanácsnok javasol.

Sánchez-Bordona szerint a magyar és a lengyel kormány érvei alaptalanok. Nem igaz az, hogy jogalap hiányában hozták volna meg a rendeletet, sem az, hogy az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás már megfelelő eszköz volna a problémák kezelésére, ezért nincs szükség újra – írta. Ahogy azt is hozzátette: a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között.

A hét képe: csokimikulásokat teszteltünk.

hvg.hu

Részletezte a KSH, miként jött ki a csalódást keltő harmadik negyedéves GDP-adat. A tavalyi válságos időhöz képest alacsonynak számító, csak 6,1 százalékos növekedéshez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1, az ipar mindössze 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább, 0,8 százalékponttal a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

A KSH több más statisztikát is kiadott a héten. Kiderült például, hogy a külkereskedelmi mérlegünk rohamtempóban romlik, szeptemberben 1,3 milliárd euróval volt rosszabb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom szépen nőtt, októberben 5,7 százalékkal, ennek viszont a legfőbb oka az, hogy az üzemanyag-kereskedelemben kétszámjegyű volt a növekedés. Ha valamitől, akkor ettől és a szolgáltató szektortól várhatjuk, hogy az év végén is húzni fogja a gazdaságot, az amúgy is gyengélkedő iparról most azt tették közzé, hogy éves összevetésben 18,5 százalékos a szektor inflációja. Azt is közzétették, hogy az átlagkereset 9,1 százalékkal nagyobb, mint egy éve, de az infláció ennek a nagy részét elvitte, a reálbérek az év első kilenc hónapjában csak 3,9 százalékkal nőttek. És az is kiderült, hogy 53 ezerrel több magyar dolgozik, mint egy évvel korábban, méghozzá úgy, hogy a Magyarországon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, a külföldre ingázóké csökkent.

Fazekas István

Megszavazták azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében 2022. január 1-től nem lehet vény nélkül kapható gyógyszereket sem csomagküldéssel értékesíteni. A gyógyszerek házhoz szállítása nem lesz tilos, ám azt csak maguk a gyógyszertárak végezhetik, nem vehetnek igénybe külső szereplőt, futárt.

Kásler Miklós azt nem indokolta meg, hogy miért épp egy pandémia közepén érdemes meglépni ezt a szigorítást, amikor éppen az lenne célszerű, hogy a beteg, fertőző embereknek ne kelljen más beteg, fertőző emberekkel egy légtérben lenniük. A Magyar Gyógyszerészi Kamara azonban előállt érvekkel: szerintük így lehet megőrizni a gyógyszert vásárló anonimitását, nagyobb a gyógyszerbiztonság, a kis patikáktól pedig elpártolnának a vevők, ha nem vezetnék be az új szabályokat.

MTI / Máthé Zoltán

A lakosság számára is érezhető lesz a pénzhiány az önkormányzatok többségénél. Miközben nagyjából minden területen jelentős drágulás láthatunk, a teljes önkormányzati büdzsé mindössze egy százalékkal növekszik jövőre, azaz reálértéken nézve csökken a helyhatóságok költségvetése – közölte a hvg.hu érdeklődésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője. Sok helyen lesz visszaesés a működés színvonalában, lemondhatnak a tervezett út- és járdaépítésekről, vagy épp ritkábban fognak füvet nyírni.

Gémesi György

Fülöp Máté

Azok a kistelepülések, amelyeknek nincs iparűzésiadó-bevétele, nehezen tudják kigazdálkodni a működést – közölte Tóth Gábor, Baksa polgármestere, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke.  Véleménye szerint a koronavírus-járvány a költségvetésüket annyira nem befolyásolta, az energiaárak megugrása inkább.

November végén, december első napjaiban vágják a karácsonyfának termesztett fenyők nagy részét Somogy, Zala és Vas megyében. Videón mutattuk be, hogyan termelik, gondozzák, majd takarítják be a fenyőt, és mitől lesz egy karácsonyfa szép, tömött és formás.

A karácsonyi szezon előtt sok a gond a gazdaságban. Egyre nehezebb a rosszabbul fizető állásokban megtartani a dolgozókat, a boltokból sokakat át- vagy visszacsábítanak a vendéglátásba, eközben pedig globális áruhiánnyal is meg kell küzdeni. Összeomlás nem lesz, nem kell kiürülő polcokat nézegetni a boltokban karácsony előtt, de az infláció és a munkaerőhiány így is jól észrevehető.

Túry Gergely