A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek. A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik.
A friss fotókon inkább hasonlít a neandervölgyi emberre, mint szívtipróra Leonardo DiCaprio. Az amerikai színész Miamiban strandolt, a hírek szerint újdonsült modellbarátnője nélkül. Jóképű, középkorú férfi helyett egy torzonborz, szakállas palit láthattak azok, akik esetleg felismerték. Rossz nyelvek szerint a törölközőt is azért tekerte nyakig magára, mert szégyellte a pocakját.
Újra versenyben van az emberek ősének címéért Kisláb (Little Foot), az apró termetű, szőrös "majomember", amely évmilliókkal ezelőtt zuhant le és lelte halálát egy dél-afrikai gödörben - jelentették be pénteken a kutatók.
A világ legrégibb tábortűzének helyét fedezték fel izraeli régészek.
Praktikusan, az egyes tevékenységek szerint osztották részekre lakótereiket a neandervölgyiek, azaz nem kaotikus barlangokban, hanem a mai ember számára is ismerősen kialakított otthonokban éltek - állapította meg egy amerikai kutatás.
A neandervölgyi férfiaknak szokatlanul fejlett volt a jobb karjuk, a legújabb kutatások szerint ezt háziasságuknak köszönhették, hiszen idejük jó részében nyers bőröket készítettek ki. A vizsgálatokról a Cambridge-i, az Oxfordi, valamint a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói tanulmányukat a PLoS ONE folyóiratban jelentették meg.
Egy dél-afrikai régész és csapata az éghajlat változása és az emberiség fejlődése közötti kapcsolatra keres bizonyítékot. Meglehet, a Fokvárostól 300 kilométerre lévő Blombos-barlangban meg is találták, s az eddig uralkodó elméleteket felül kell vizsgálni.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Az ember családfájának egy eddig ismeretlen tagját képviselik azok az állkapocscsont- és fogkövületek, amelyekre 2103-ban bukkant egy nemzetközi antropológuscsoport az Etiópia északkeleti részén fekvő Afar-földön. A szakemberek által australopithecus deyiremedának elnevezett faj mintegy 3,3-3,5 millió évvel ezelőtt élt a térségben a korai emberfélék leghíresebb képviselőjével, Lucyval együtt.
Először fedeztek fel neandervölgyi embernek tulajdonított sziklavéseteket. Gibraltár egyik barlangjában legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovátkákra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Afrikán kívüli legkorábbi emberi lábnyomokat fedezték fel kutatók a kelet-angliai Norfolkban.
Hamut és elszenesedett csontokat rejtő, 300 ezer éves tűzhelyet tártak fel régészek egy izraeli barlangban.
Brit régészek olyan egymillió éves leletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy az előemberek az eddig véltnél jóval korábban készíthettek maguknak bonyolultabb használati eszközöket.
Észak-Anglia legkorábbi lakóié lehettek azok a csontok, amelyekre még az 1990-es években bukkantak Cumbriában egy barlangban, de amelyek korelemzésének eredményeit csak a minap végezték el.
Még mindig megfejtésre vár a rejtély, hogy a korai emberek kizárólag növényevők voltak-e, vagy hússal is színesítették étrendjüket. Az biztos, hogy nagy változást jelentett életükben, amikor a levelek és gyümölcsök után rákaptak a fűfélékre.
Egy új elmélet szerint az ember nem azért emelkedett két lábra, mert egy éghajlatváltozás lekényszerítette a fákról, hanem mert álló testtartásban, két lábon sokkal könnyebb volt járkálni a meredek afrikai sziklákon.
A negyvenezer éve élt "kínai" ember, akinek maradványai Peking közelében, a Tienjen-barlangban kerültek elő, rokonságban áll a mai ázsiai népességgel és az amerikai indiánokkal - bizonyította egy nemzetközi kutatócsoport.
Trópusi füvekkel és sással táplálkozott távoli ősünk, az Australopithecus bahrelghazali három - három és fél millió éve Afrikában - derítette ki csádi leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratának - PNAS - online kiadásában publikálta.
A kemény "harapnivalót" kedvelte távoli ősünk, a kétmillió évvel ezelőtt "Dél-Afrikában" élt Australopithecus sediba, amely leginkább fákkal, bokrokkal és gyümölccsel táplálkozott - derítették ki amerikai és német tudósok, akik kutatásaikat a Nature legújabb számában ismertetik.
Dél-afrikai kutatók olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amely segített megfejteni, miként formálta az emberi tűzhasználat az afrikai tájat - közölte a BBC.
