A Homo sapienshez közel álló fajokkal is szaporodtak őseink
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
Nemcsak a mai Tibetben, Fidzsin és a Csendes-óceáni szigetvilág más részein, hanem Európában, a brit szigeten is kupaként használták az emberi koponyákat az őskorban.
Már a modern ember elődje is - a majmokhoz képest - nagyobb gyermekeket hozott a világra. Ezt a tényt hozta fel bizonyítékul egy amerikai kutató arra, hogy a korábban feltételezetteknél hamarabb jelentkezett a gyermeknevelésben a munkamegosztás.
Az első ősemberek 250 ezer évvel korábban megtelepedtek Nagy-Britanniában, mint ahogyan azt korábban sejtették a tudósok. A norfolki partvidéken végeztek ásatásokat a régészek, amikor pattintott kőeszközökre bukkantak, amelyek emberi megmunkálás nyomait viselik magukon – adta hírül a Guardian brit lap, a Nature-ben megjelent friss tanulmányra hivatkozva.
A neandervölgyi ember ragadozókra, egyebek közt oroszlánra is vadászott - állítják spanyol régészek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című szaklapban számoltak be.
Nem mindennapi zsákmány akadt egy holland kagylóhalász hálójába: egy ősember homlokcsontja.
Jól felszerelt 29 ezer éves konyhára bukkantak cseh régészek, az egykori szakácsok a legutolsó lakomára mamutpecsenyét készítettek.
Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.
Délkelet-Ázsia mai lakosainak ősei valószínűleg közösültek a szibériai ősemberrel, az úgynevezett gyenyiszovai emberrel. Erről svéd kutatók számolnak be egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként.
Az ember távoli ősei idejük java részét még fákon töltötték ugyan, de komfortosan érezték magukat a talajon, és már 3,5 millió éve, a feltételezettnél kétmillió évvel korábban felegyenesedve jártak - állítják a Liverpooli Egyetem kutatói, akik az úgynevezett laetoli lábnyomokat vizsgálták.
Őseink már több millió éve ismerhetik a kínzó hátfájás érzését – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói. Ezek szerint nem modernkori jelenségről van, a hátfájást tehát nem feltétlenül a tűsarkú cipők viselése vagy az ülő életmód okozza.
Szigorú hús-, zöldség- és gyümölcsdiétát javasolnak civilizációs betegségeink visszaszorítására a paleolit táplálkozás támogatói. A témáról több könyv megjelent magyar nyelven is, kritikusai szerint azonban a szélsőséges hiánydiéta veszélyt jelent a szervezetre, emellett a szükségességét alátámasztó tudományos érvelés is több sebből vérzik.
Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.
A varsói állatkertben úgy érezték, hangsúlyosan fel kell hívniuk a figyelmet a látogatók és bentlakók közötti eltéphetetlen kapcsolatra, ezért bemutatják a "hiányzó láncszemet" is. Jelentkezéseket elfogadnak.