Rengeteg új információt rejthetnek még azok a leletek, melyeket Dél-Szibériában találtak. Lehetséges, hogy egykor a nők voltak az összekötő kapocs az egymástól messze élő, kisszámú neandervölgyi közösségek között.
A vártnál több kalóriát égetünk el az ételek megrágásával – derül ki holland és brit szakemberek közös kutatásából.
A neandervölgyi lakóhelyen hamu maradványait, egy kerek tűzhelyet, valamint kőfegyvereket és vadállatok összezúzott csontjait találták meg.
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A kutatás új fénybe állítja az emberiség korai történetét.
A Homo longinak keresztelt fajnak szinte négyzet alakú szemgödrei voltak, a fogaik pedig szokatlanul nagyok voltak.
Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek – jelentették be a sírt feltáró kutatók.
Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás.
Két régész az Ibériai-félszigeten az ősi csontokon hasonló elváltozásokat talált, mint például a medvékén.
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban. A lábnyomokat vadászok hagyták hátra.
A világ egyik legrégebbi bányáját találhatták meg búvárok Mexikó partjainál.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre. A lelet alapján úgy tűnik, az ősi emberfélének a számokról is volt némi fogalma.
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
Az előemberek közül messze a Homo erectus volt a legélelmesebb, de a klímaváltozás már neki is sok volt.
A lelet ritkasága azt sugallja, hogy a fogak szimbolikus jelentőséggel bírtak viselőik számára, de még a tudósok sem biztosak benne, hogy pontosan mire is használták őket.
Egy ősi kultúrához tartozó csoport maradványait találták meg.
Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak - számolt be egy új kutatás eredményéről a BBC News.
Nyírfából készülhetett a ragasztó, ami a neandervölgyi embertől nagyon összetett gondolkodást igényelt.
DNS-minták alapján, a génaktivitást is figyelembe véve sikerült 85 százalékosan rekonstruálni a gyenyiszovai ember csontvázát, ebből elkészítették a fejformáját ábrázoló szobrot is.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be kutatók.
