Először láthatja így az egyik 70 ezer évvel ezelőtti ősünket
DNS-minták alapján, a génaktivitást is figyelembe véve sikerült 85 százalékosan rekonstruálni a gyenyiszovai ember csontvázát, ebből elkészítették a fejformáját ábrázoló szobrot is.
DNS-minták alapján, a génaktivitást is figyelembe véve sikerült 85 százalékosan rekonstruálni a gyenyiszovai ember csontvázát, ebből elkészítették a fejformáját ábrázoló szobrot is.
Eddig ismeretlen ősi szibériai népcsoportot azonosítottak kutatók.
A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték.
Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban.
A Neander-völgyi ember valószínűleg ugyanúgy felemelkedve járt és hasonlóan ívelt gerincoszloppal rendelkezett, mint a modern ember – állapították meg egy nagyon jó állapotban megőrződött csontváz számítógépes rekonstrukciója alapján svájci és amerikai kutatók.
Ősi kőeszközöket és vésett állati csontokat találtak Algériában a régészek, a leletek korát 2,4 millió évben határozták meg.
Egy új-mexikói kiszáradt tómederben találták meg a lábnyomokat, amelyek alapján rekonstruálható az őslajhár és az ősemberek egy csoportjának küzdelme.
A kutatók szerint a nemi betegségek terjedése és a nemi betegségektől való félelem miatt alakultak át a poligám társadalmak monogámmá. Kanadai kutatók szerint a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása volt az elsődleges szempont.