A neandervölgyi ember füle állandóan be volt gyulladva
A neandervölgyiek fülkürtje olyan volt, mint a mai gyerekeké, ami könnyen begyullad, és ez közrejátszhatott a kihalásukban is.
A neandervölgyiek fülkürtje olyan volt, mint a mai gyerekeké, ami könnyen begyullad, és ez közrejátszhatott a kihalásukban is.
Viszonylag könnyű lehetett a kétmillió éve élt emberelőd szülése egy amerikai kutatócsoport szerint, amely a csontmaradványok segítségével rekonstruálta a folyamatot.
Eddig ismeretlen ősi szibériai népcsoportot azonosítottak kutatók.
A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték.
Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban.
A Neander-völgyi ember valószínűleg ugyanúgy felemelkedve járt és hasonlóan ívelt gerincoszloppal rendelkezett, mint a modern ember – állapították meg egy nagyon jó állapotban megőrződött csontváz számítógépes rekonstrukciója alapján svájci és amerikai kutatók.
Ősi kőeszközöket és vésett állati csontokat találtak Algériában a régészek, a leletek korát 2,4 millió évben határozták meg.
A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens – erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzői.
A neandervölgyi ember gerincének és bordakosarának háromdimenziós rekonstrukciója alapján izraeli kutatók megállapították, hogy az ősi emberek nem voltak olyan hajlottan járók és olyan esetlenek, mint azt eddig vélték.
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.
Egy új-mexikói kiszáradt tómederben találták meg a lábnyomokat, amelyek alapján rekonstruálható az őslajhár és az ősemberek egy csoportjának küzdelme.
Jó hajós lehetett és a nyílt vízen való boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus, a felegyenesedett ember. Egy amerikai szakértő szerint az előember sokkal fejlettebb lehetett, mint azt eddig gondoltuk.
Bizonyos jegyek a koponyán a neandervölgyiekre, mások egyéb, ugyancsak kihalt primitív emberfélékre utalnak.
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában. A tudósok szerint ez az eddig azonosított legnagyobb egyede a fajnak – de mai szemmel nézve azért nem túl magas.
Egy új evolúciós pszichológiai elmélet magyarázatot talált arra, hogy miért olyan nehéz rávennünk magunkat a sportolásra.
A rák 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősembertől származó csontkövületen az egyik dél-afrikai barlangban. A lelet a kutatók szerint bizonyíték arra, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége.
A kutatók szerint a nemi betegségek terjedése és a nemi betegségektől való félelem miatt alakultak át a poligám társadalmak monogámmá. Kanadai kutatók szerint a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása volt az elsődleges szempont.
Először elemezték részletesen egy neandervölgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.
Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott a Homo naledi, az ember távoli, ősi "unokatestvére" – derült ki a tudományos szenzációt jelentő dél-afrikai leletegyüttes új elemzéséből, mely a kéz- és lábcsontokkal foglalkozott.
A Homo nadeli 15 egyedet számláló maradványait egy dél-afrikai barlangban találták meg. A felfedezés következtében újra kell alkotnunk az elődeink életmódjáról alkotott képet.