Új repülő pteroszauruszfajt fedeztek fel Ausztráliában
Mintegy százmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen pteroszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztrália északkeleti részén.
Mintegy százmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen pteroszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztrália északkeleti részén.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Elképesztően sok Tyrannosaurus Rex élhetett a bolygónkon, bár most a korábbiaknál kicsit kevesebbre becsülték a lehetséges számukat egy új, pontosabb modellel.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
Különösen jó állapotban konzerválódott dinoszauruszfosszíliát találtak Belső-Mongólia területén, egy tó fenekén az iszapban. A házi macskánál nem sokkal nagyobb állat több mint száz millió évvel ezelőtt élhetett.
Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és rövid mellső végtagjai voltak. Az őshüllőmaradvány arra is segíthet magyarázatot találni, miért voltak a T. rexnek jellegzetesen és komikusan rövid elülső végtagjai.
Óriási tengeri őshüllők népesítették be 200 millió éve a mai Svájc területén a Graubündeni Alpok vidékét, ahol talán a földkerekség valaha élt legnagyobb halgyíkjának maradványait találták meg német kutatók.
A tudósok úgy vélik, hogy a húsevő dinoszaurusz bő 70 millió éve, a krétakorban élt. A szájában több mint 60 fog volt.
A területet 200 millió évvel ezelőtt óceán borította. A Nagy-Britanniában talált őshüllő remek állapotban maradt fenn.
Egy amerikai gyűjtő vásárolta meg a Big John becenevű őshüllő maradványait.
A chilei Atacama-sivatagban megtalálták egy „repülő sárkány”, egy jura kori őshüllő fosszilis maradványait. A lelet a tudósok szerint igazolja, hogy ezek a repülő őshüllők 160 millió éve nemcsak az északi, hanem a déli féltekén is éltek.
Új repülő őshüllőfajt határozott meg egy romániai-amerikai kutatócsoport.
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza, mely mintegy 76 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett.
Az oviraptoroszaurusz igazi tyúkanyó volt, sőt még a tyúkokénál nagyobb kotlási hőmérsékletet is el tudott érni.
Elevenszülő lehetett az a 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú tengeri gyík, amelynek fosszíliájában, illetve a fosszília hasában egy embriót találtak. Eddig úgy vélték erről az őshüllőről, hogy utódait kizárólag tojásokban hozta világra.
Sötét festékanyagot találtak három vízi őshüllő kövületében svéd kutatók, ez arra utal, hogy sötét volt a bőrszínük.
A pteroszauruszok - repülő őshüllők - új fajának maradványait azonosították a kutatók Romániában.
Kilencvenötmillió évvel ezelőtt nagy csapat apró, két lábon járó őshüllő rohant át a mai Queensland területén, "Ausztráliában" lábnyomok ezreit hagyva hátra. A "csörtető" dinoszauruszokról most kiderült, hogy nem szárazföldön, hanem vízben gázolva haladtak.
Egy új teknősfajt írt le az Ősi Attila vezette MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport a bakonyi késő kréta gerinces lelőhelyről; a Foxemys trabantit az iharkúti ásatások "nélkülözhetetlen, elnyűhetetlen és hűséges" terepjárói után nevezték el.
Tengeri ősüllő, plezioszaurusz majdnem teljes csontvázát tárták fel Kanadában olajhomok bányászása során.