Akkorát robbant valami az űrben, hogy csak az ősrobbanás volt annál nagyobb
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
A James Webb űrteleszkópnak sikerült lefotóznia az eddigi legtávolabbi galaxist, aminek fénye elárulta a korát is.
Brit kutatók szerint a víz már 100 millió évvel az ősrobbanás után is létrejött a világegyetemben.
Holland kutatók szerint a JADES-GS-z14-0 kódjelű galaxis, ami már az ősrobbanás után 294 millió évvel létezett, annyi oxigént tartalmaz, amennyit eddig nem tartottak lehetségesnek.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
A James Webb űrteleszkóp segítségével bukkantak a tudósok a LID-568 kódjelű szupermasszív fekete lyukra, aminek fényessége minden eddigi ilyen objektumnál nagyobb.
Kínai tudósok most írták meg egy tanulmányban: 2022 októberében felfigyeltek egy szokatlanul erős sugárzásra, amelynek kiindulópontja a Földtől 2,4 milliárd fényévre található. Kiderült, anyag és antianyag ütközött össze.
Japán kutatók bukkantak rá arra az egyesülő kvazárpárra, amelyek a kozmikus hajnal időszakában léteztek.
Az olasz csillagászok által felfedezett JADES-GS-z14-0 nevű galaxis 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
A számítások szerint az UHZ1 nevű szupermasszív fekete lyuk a Nap tömegénél 10–100 milliószor lehet nehezebb, és abban az időben keletkezhetett, amikor a világegyetem még rendkívül fiatal volt.
13,4 milliárd évesnek határozták meg annak a galaxisnak a korát, amely nem sokkal lemaradva csupán 70 millió évvel fiatalabb az eddig ismert legrégebbi galaxisnál.
A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
Svájci kutatók mintegy 13,4 milliárd évvel néztek vissza az időben a James Webb űrteleszkóppal, és olyan csillagokat találtak, amik 10 ezerszer nagyobbak, mint a Nap.
Az univerzum 235 millió éves volt csupán, amikor egy újonnan felfedezett objektum már létezett. Ezt is a James Webb szúrta ki.
A GLASS-z13 kódjellel ellátott galaxis 300 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett. Ha a számítás helyes, 100 millió évvel lehet idősebb az eddig ismert legősibb galaxisnál.
A NASA vezetője, Bill Nelson szerint az emberiség sosem nézett még annyira távolra a világegyetemben, mint amennyire most sikerül a James Webb űrtávcsővel.
Az eltelt több milliárd év alatt óriási változások mentek végbe a Földön és a kozmoszban is. Most már egy grafika is van, ami ezt a hosszú folyamatot érthetően ábrázolja.