szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Holland kutatók szerint a JADES-GS-z14-0 kódjelű galaxis, ami már az ősrobbanás után 294 millió évvel létezett, annyi oxigént tartalmaz, amennyit eddig nem tartottak lehetségesnek.

A legtávolabbi és legkorábbi ismert galaxis a JADES-GS-z14-0, aminek fénye abból az időből származik, amikor az univerzum még 300 millió éves sem volt. Maga az objektum sokkal kisebb, mint a Tejútrendszer, ám a csillagképződés tökéletes otthona – és most egy másik dolog miatt is rendlívül izgalmassá vált.

Az IFLScience beszámolója szerint két különböző tudóscsoport is oxigén jelenlétét észlelte benne, ami az univerzum eddigi legtávolabbi pontja, ahol rátaláltak az atomra. A felfedezésről a The Astrophysics Journal, valamint az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapokban jelent meg publikáció.

Oxigént találni az univerzum ilyen fiatal korában igen komoly dolognak számít. Az ősrobbanás során csak a hidrogén és a hélium keletkezett, valamint némi lítium – az összes többi nehezebb elem a csillagoknak köszönhető. Oxigén akkor keletkezik, amikor a csillagokban végbemenő magfúziót nemcsak a hidrogén, a hélium is táplálja. Az oxigén jelenléte azt mutatja, hogy ez a nagyon korai galaxis sokkal fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták.

Sander Schouws, a Leideni Egyetem doktorandusza szerint az eredmények azt mutatják, hogy a galaxisok nagyon gyorsan alakulnak ki, és nagyon gyorsan fejlődtek, így az evolúciójuk is sokkal gyorsabb lehet, mint eddig gondolták.

12,8 milliárd évre néztek vissza az időben a tudósok, feltárulhatnak az univerzum ősi titkai

Japán kutatók bukkantak rá arra az egyesülő kvazárpárra, amelyek a kozmikus hajnal időszakában léteztek.

A galaxist a James Webb űrteleszkóp fedezte fel még 2024-ben, de az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) teleszkópjai azt is megvizsgálták, hogy milyen kémiai elemeket tartalmazhat. Kiderült, hogy a vártnál 10-szer több nehéz elem van benne.

Stefano Carniani, az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint az a tény, hogy egy „serdülő” galaxist találtak egy „csecsemőkorú” univerzumban kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan alakultak ki a galaxisok.

Az ALMA adatai szerint egyébként a galaxist 294 millió évvel az ősrobbanás után lehet látni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!