A japán Ehime Egyetem csillagászai olyan kvazárpárt találtak, amelyek az ősrobbanás után mintegy 900 millió évvel készültek egyesülni. A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint ez eddig a legtávolabbi, így a legrégebbi ilyen páros, egyúttal pedig az elsők, amelyek a kozmikus hajnal időszakából származnak.

A kozmikus hajnal az ősrobbanás utáni 50 millió évtől kezdve 1 milliárd évig tartott. Ebben az időszakban zajlódott le a reionizáció időszaka, amely során az első csillagok fénye elkezdte leválasztani az elektronokat a gázokról. A csillagoknak és galaxisoknak nagyjából egymilliárd évükbe telt, hogy ezt megtegyék, aminek hatására a gáz átlátszóvá vált – írja az IFLScience.

A kvazárok a szupermasszív fekete lyukak rendkívüli formái. Olyan erővel és gyorsasággal szívják magukba az anyagot, hogy a közvetlen környezetük rendkívül fényessé válik, és túlragyogják még a saját galaxisuk fényét is.

NOIRLab / NSF / AURA / T.A. Rector / D. de Martin / M. Zamani

Josiki Macuoka, a japán Ehime Egyetem tudósa szerint a korábbi elméletek már feltárták, hogy a reionizáció időszakában is létezniük kellett egyesülő kvazárpároknak, ám eddig erre nem sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni. A csillagászok most a Subaru távcső és a Gemini Obszervatórium segítségével tudták megfigyelni a párost.

A mérések szerint mindkét fekete lyuk nagyjából 100 milliószor nehezebb a Napnál, így több mint 20-szor nehezebbek, mint a Tejútrendszer közepén lévő Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuk. A csapat bizonyítékot talált arra, hogy a két kvazárt egy gázhíd kapcsolja össze, eközben pedig a nekik otthont adó galaxispár is jelentős egyesülésen megy keresztül. Mindezek az eredmények betekintést nyújtanak a kozmosz ezen időszakába.

Korábban a James Webb űrteleszkóp is talált ősi kvazárokat, azokra is érdemes egy pillantást vetni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.