Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra. A Peregrine nevű űrszonda január 8-án startolt el, ám nem sokkal később kiderült, hogy a küldetés kudarccal fog végződni.
A Peregrine nevű landolóegységet az Astrobotic Technology indította útnak, ám nem sokkal később már valamiféle „anomáliáról” érkeztek a hírek, amit megpróbáltak megoldani a szakemberek. Mint azóta kiderült, sikertelenül.
Az Astrobotic nevű vállalat X-bejegyzése szerint az üzemanyag azóta is folyamatosan szivárog, így a küldetés már biztosan nem fog sikerülni. A bejegyzés szerint a Peregrine ott végzi majd be, ahonnan elindult: a Földön. Várhatóan ugyanis a szerkezet belép majd a bolygónk légkörébe, ahol darabokra esik, majd elég.
Update #16 for Peregrine Mission One: pic.twitter.com/TiLr4AU4rB
— Astrobotic (@astrobotic) January 13, 2024
A cég a tervek szerint január 18-án, magyar idő szerint 18 órakor tart majd közös sajtótájékoztatót a NASA szakembereivel. Itt minden részletet meg lehet majd ismerni arról, hogy miként alakult a Peregrine sorsa úgy, ahogy.
Az Astrobotic már napokkal korábban közölte, hogy a Peregrine nem fog a Hold felszínén landolni, azt viszont eddig nem lehetett tudni, hogy akkor pontosan mi lesz majd az űrszerkezet sorsa.
Az űrszondának sikerült ugyan elérni a Föld–Hold távolságot – vasárnap már 389 461 km-re volt a bolygónktól, ám a Hold pályája miatt az égitest nem volt ott, ahová a Peregrine érkezett.
Az eredeti tervek szerint az űrszonda 15 nappal a felbocsátás után találkozott volna a Holddal, ám ez már nem fog megtörténni. Bár még van üzemanyaga, nem valószínű, hogy az további nyolc napra – plusz a landolás – elegendő lesz. Az Astrobotic legfrissebb számításai szerint az eszköz úton van a Föld felé, és várhatóan elég majd a légkörben.
A leszállóegységről, a küldetés céljairól, valamint a magyar érintettségről a korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
