A NASA „rákiabált” a Voyager-2-re, sikerült irányba állítani az űrszondát
Az 1977 óta működő szonda antennája újra a Föld felé néz.
Az 1977 óta működő szonda antennája újra a Föld felé néz.
Guillermo Söhnlein egy olyan bolygóra álmodott embereket, aminek légkörében mérgező kénsav van, a felszíne pedig forróbb, mint a Merkúré.
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A Birminghami Egyetem tudósai egy 500 millió fényévről érkező gravitációs hullám eredetét keresték, de 10 milliárd fényévre egy sokkal érdekesebb dolgot láttak.
A tervek szerint 2025-ben kezdheti meg a működését a NASA Flight Dynamic Research Facilty nevű szélcsatorna, ami 40 méter belmagassággal rendelkezik majd.
A Janus nevű fehér törpe csillag 1000 fényévre található a Földtől. Egyik oldalát hidrogén, míg a másikat hélium borítja.
A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.
A NASA arra kérte két partnerét, hogy tervezzenek különböző feladatokra használható szkafandereket. Az egyiket a Holdon is lehetne viselni, a másikkal a Föld körül keringve lehetne űrsétát tenni.
Az amerikai szenátus képviselői szerint fontosabb a Holdra szállás, mint az, hogy mintákat hozzon vissza a Mars felszínéről a NASA. Utóbbi ezért a szükségesnél sokkal kevesebb pénzt kapott.
Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.
Kínának jelenleg nincs olyan rakétája, amellyel képes lenne akkora terhet megmozgatni, ami egy Hold-küldetéshez kell az űrhajósok számára. Márpedig az ország ezt szeretné végrehajtani, ezért kétlépcsős megoldásban gondolkodik.
Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.
A NASA a jobbnál jobb felvételeket immár egy éve szállító James Webb űrteleszkóp segítségével ezúttal azt mutatta meg, hogyan keletkezhetett a Nap.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja az első olyan eszköz, ami kifejezetten a fényes, közeli csillagokat tanulmányozza. A szerkezettel most sikerült megtalálni az általunk ismert univerzum eddigi legfényesebb égitestét.
A Holdon egy összefüggő gránitmezőre leltek a Floridai Egyetem kutatói. Ez azért is izgalmas, mert a Földön kívül még nem találtak ilyen nagy mennyiséget az anyagból.
Elektromágneses sugárzást bocsátanak ki magukból azok az internetszolgáltatást biztosító műholdak, melyeket a SpaceX telepített a világűrbe. A kutatók figyelmeztetnek: a Starlink-hálózat csak egy a várhatóan sok hasonló rendszer közül, így mielőbb lépni kellene a szabályozás ügyében.
Triptofán jelenlétére bukkantak a kutatók a Perseus csillagképben, ott, ahol jelenleg is zajlik a csillagképződés.
A Tejútrendszer a kémiai térképe alapján érdekes galaxisnak tűnhet egy olyan idegen csillagász számára, aki például az Androméda galaxisból kémleli az eget.
Hiába kicsi és hűvös a TRAPPIST-1 nevű csillag, elég erős ahhoz, hogy elfújja a körülötte keringő közei bolygók légkörét.
A NASA Maven űrszondája ezúttal ultraibolya tartományban figyelte meg a Marsot, így az is kiderült, hol van a bolygó körül ózonréteg.