Andreas Mogensen, az Európai Űrügynökség űrhajósa egy speciális lámpával kísérletezik, ami a cirkadián ritmust segíti. A kísérlet alapján épp azt kellene elkerülni, amibe a legtöbben belecsúsznak: azt, hogy este kék fény érjen bennünket.
A Hold déli pólusvidékére érkezéssel egyre komolyabb űrhatalommá válik India, amelynek űripara a nagyok közül a legtakarékosabb. Új versengés indult a Hold meghódításáért.
A csillagászok eddig úgy vélték, sok aktív galaxismag, vagyis szupermasszív fekete lyuk lehet a Nagy Medve csillagképnél. Az eredmény a Tejútrendszerrel kapcsolatban is új kérdéseket vet fel.
A japán, az amerikai és az európai űrhivatalok közösen próbálják megmérni a mélyűrben lévő objektumok hőmérsékletét. A szakértők reményei szerint az eredmények által a gravitáció megértéséhez is közelebb kerülhetünk.
Csütörtöktől három napon át lehet majd együtt látni az égen a Holdat és a Szaturnuszt, előbbi égitestet pedig külön is érdemes lesz szemügyre venni.
A világ legmodernebb infrakameráinak köszönhetően a Földtől 2200 fényévre található Gyűrűs-köd eddig nem látott finom részleteit sikerült feltárni.
Az orosz automata űrhajó a Hold sarkvidéki területén próbált meg leszállni, ám a süllyedés közben szabályozhatatlan pörgésbe kezdett és emiatt becsapódott a talajba.
India sikeresen elindította szombaton első űrmisszióját a Nap tanulmányozására, kevesebb mint két héttel azután, hogy a Hold déli sarkvidéke közelében sikeres leszállást hajtott végre.
Oroszország 47 év után akart ismét visszatérni a Hold felszínére, a Luna-25 küldetése azonban balesettel végződött.
A Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre küldené el India azt a napszondát, amellyel az űridőjárásról, valamint annak hatásáról gyűjtene adatokat az ISRO indiai űrhivatal.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint egyelőre nem találtak hidrogént a Hold felszínén, de a kutatást nem adják fel. Találtak viszont sok más hasznos elemet.
A III Zw 002 kódjelű galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amely a Napnál 400-900 milliószor nehezebb. Kiderült az is, épp anyagot nyel el a környezetéből.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
Az emberiség történelmében még nem volt példa arra, hogy egy olyan nagy csillagot emésszen fel egy fekete lyuk, mint amekkora az ASASSN-14li kódjelű esemény során pusztult el. Az ilyen események erős, fényes röntgensugarakat bocsátanak ki.
A Holdon szerdán sikeresen landolt indiai leszállóegység egy rovert is szállított az égitestre, a Pragyan a következő két hétben vizsgálja majd az égitest felszínét.
A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
Korábban úgy gondolták, minimum 110 ember tudna felépíteni és működtetni egy leendő Mars-bázist, egy friss elemzés azonban azt mutatja, ennél jóval kisebb létszám is elegendő erre a feladatra.
A NASA valamikor a 2030-as évek elején hozná el a Marson begyűjtött mintákat a Földre, ehhez viszont új rakétára és hajtóműre van szükség.
Amerikai tudósok szerint hiába van rendkívül messze a Naptól a Neptunusz, és ér el hozzá a csillagból kevés fény, a napciklus így is hatással van a működésére.
