Érdekes jelenséget szúrt ki a Napon az európai űrszonda
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
Az emberiség történelmében még nem volt példa arra, hogy egy olyan nagy csillagot emésszen fel egy fekete lyuk, mint amekkora az ASASSN-14li kódjelű esemény során pusztult el. Az ilyen események erős, fényes röntgensugarakat bocsátanak ki.
A Holdon szerdán sikeresen landolt indiai leszállóegység egy rovert is szállított az égitestre, a Pragyan a következő két hétben vizsgálja majd az égitest felszínét.
A világ legmodernebb infrakameráinak köszönhetően a Földtől 2200 fényévre található Gyűrűs-köd eddig nem látott finom részleteit sikerült feltárni.
A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
Korábban úgy gondolták, minimum 110 ember tudna felépíteni és működtetni egy leendő Mars-bázist, egy friss elemzés azonban azt mutatja, ennél jóval kisebb létszám is elegendő erre a feladatra.
A NASA valamikor a 2030-as évek elején hozná el a Marson begyűjtött mintákat a Földre, ehhez viszont új rakétára és hajtóműre van szükség.
Az orosz automata űrhajó a Hold sarkvidéki területén próbált meg leszállni, ám a süllyedés közben szabályozhatatlan pörgésbe kezdett és emiatt becsapódott a talajba.
Amerikai tudósok szerint hiába van rendkívül messze a Naptól a Neptunusz, és ér el hozzá a csillagból kevés fény, a napciklus így is hatással van a működésére.
Egy német asztrobiológus szerint amikor a NASA Viking-programjában vizet adtunk a marsi talajhoz, megöltük a benne élő mikroorganizmusokat.
13,4 milliárd évesnek határozták meg annak a galaxisnak a korát, amely nem sokkal lemaradva csupán 70 millió évvel fiatalabb az eddig ismert legrégebbi galaxisnál.
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Az orosz Luna-25 nevű állomás már úton van a Hold déli pólusa felé, és a földi irányítás szerint már közel jár az égitesthez. Ezt támasztják alá a hazaküldött képek is.
Az Incus nevű osztrák cég az űrben keringő űrhajódarabokat használná fel alapanyagként a 3D-nyomtatásához.
Az orosz űrügynökség Luna-25 nevű orosz leszállóegysége a Hold déli pólusánál landol majd.
A NASA Parker Solar Probe napszondája 2024-ben kerül majd a legközelebb a Naphoz, addigra éri el a csúcssebességét is.
A Floridai Egyetem kutatói a Kepler és a Gaia teleszkópok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a Tejútrendszer minden harmadik bolygójának felszínén lehet folyékony víz.
Űrállomásként is szolgálna az a naperőmű, ami 61 350 km-re a Hold felszínétől állomásozna. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, valóban űrutazó civilizációvá válhatnánk.
Ma ünnepli 75. születésnapját Szvetlana Szavickaja, a világ második űrhajósnője – az első nő, aki űrsétát hajtott végre.
India már csak egy karnyújtásnyira van attól, hogy a negyedik ország legyen a Holdon, és az első a déli pólus közelében.