A két űrnagyhatalom fő célpontja a Hold, amely ugródeszka lehet a Mars-utazáshoz. Az űrutazás úttörője, Oroszország lassan már csak a múlt dicsőségéből próbál megélni.
Az Európai Űrügynökség (ESA) plutónium helyett ameríciumból készítene akkumulátort, hogy olyan helyeken is legyen villamos energia, ahol nem lehet napelemekkel előállítani.
A tudósok mérése szerint december 19-én hajnalban egy kisebb lyuk keletkezett a Földet védő magnetoszférán.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint a földi technológia túlságosan fejletlen ahhoz, hogy az idegen civilizációk érdeklődését felkeltse.
A megfigyelések szerint a Kepler-1658b jelű exobolygó egyre közelebb kerül a csillagához, így hamarosan összeütközik majd vele. A kutatók mindezt arra használják, hogy tanulmányozzák és pontosítsák az árapályjelenséggel kapcsolatos modelljeiket.
Montreali csillagászok két olyan, Naprendszerünkhöz relatíve közel található exobolygót fedeztek fel, melyek felénk ismeretlen formában hordoznak szokatlan mennyiségű vízréteget.
A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.
Korábban több teleszkóppal is figyelték már a SMACS J0723.3-7327 jelű vörös spirálgalaxis-halmazt, de a James Webb űrtávcső hozta a legnagyobb eredményt: így már részleteiben is látni lehet.
A kutatók a Ryugu aszteroida kémiai elemzését elvégezve arra jutottak, hogy a Föld tömegének jelentős részét olyan objektumok alkothatják, mint amilyen a Ryugu is.
A Naprendszer külső részét képző Oort-felhőben sokkal több lehet a 10 grammnál nagyobb jeges-sziklás objektum, mint ahogyan eddig gondoltuk.
Krómból, kobaltból és nikkelből álló fémötvözetet sikerült létrehozniuk amerikai tudósoknak, ez a világ legkeményebb anyaga. Annál erősebb, minél jobban lehűtik.
A tervezett időben és helyen, a Csendes-óceánban ért vissza a Földre a NASA Orion űrkapszulája, ezzel véget ért az amerikai űrhajózási hivatal új Hold-programjának első tesztrepülése.
A Virtual Telescope Project mérnökei kiszúrták az Orion űrhajót – a Földtől mintegy 382 ezer km távolságra.
A NASA NEO Surveyor nevű űrteleszkópja leghamarabb 2028-ban kezdheti meg a munkáját, de már most duplájába kerül az eredeti tervben szereplő árhoz képest.
Az Orion űrhajó a Hold megkerülése után már elindult a Föld felé, ennek apropóján a NASA egy újabb sorozatot publikált azokból a felvételekből, amit az űrhajó útja során eddig készített.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Merkúr és a Nap közötti pályára küldene egy olyan űreszközt, amely atomórája érzékelni tudná a sötét anyag jelenlétét.
Kína újfajta műholdtechnológiájával az eddiginél jóval nagyobb szeletét lehet majd látni az égboltnak, és röntgenképeket lehet majd róla készíteni.
Az Astreoid Launcher weboldalon elindíthat egy szimulációt, ami megmutatja, milyen hatása lenne egy aszteroida becsapódásának azon a környéken, ahol ön lakik.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer.
A jelek szerint a Ryugu a Naprendszer ugyanazon régiójában formálódott, ahol a Wild 2 nevű üstökös is.
