Tudósok szerint 350 év múlva jön majd el a Kánaán
Eljön majd az idő, amikor az emberek már olyan fejlett eszközöket használhatnak, amiket ma még elképzelni sem tudunk. Ehhez viszont időre van szükség, és most már azt is sejteni, nagyjából mennyire.
Eljön majd az idő, amikor az emberek már olyan fejlett eszközöket használhatnak, amiket ma még elképzelni sem tudunk. Ehhez viszont időre van szükség, és most már azt is sejteni, nagyjából mennyire.
Közel 10 évvel korábban egy, a csillagközi térből érkezett objektum csapódott a Csendes-óceánba. Avi Loeb asztrofizikus szerint érdemes lenne megvizsgálni.
Mivel az eddig begyűjtött adatok miatt csak kevés dolgot tudunk róla, eljött az idő, hogy jobban is megismerjük az Uránuszt – ez áll legalábbis egy, a nemzetközi sajtó által megszerzett tudományos beszámolóban.
A mironóva olyan csillagrobbanás, ami egy fehér törpe felszínén megy végbe.
Négyen utazhatnak majd a Nemzetközi Űrállomásra, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint pedig ebbe az elitcsapatba bekerülhetnek magyarok is.
Ha létezik odakint civilizált életforma, nem elhanyagolható kockázat az sem, hogy ez a faj sokkal fejlettebb – az pedig korántsem veszélytelen tényező a brit kutatók szerint.
A Hubble űrteleszkóp már évtizedek óta kémleli a világegyetemet, ami közben rengeteg eseményt dokumentált. Legújabb munkája azonban a korábbiaknál is különlegesebb.
A Perseverance nevű Mars-járó az első olyan űreszköz, amely fotót tudott készíteni a saját ejtőernyőjéről.
A Neptunusz egy rendkívül érdekes hely, egy friss tudományos beszámoló pedig csak még furcsábbá teszi a bolygót: jelentős hőmérséklet-változást észleltek rajta.
A Pythom Space emberei minden létező biztonsági szabályt figyelmen kívül hagytak a munka hevében.
A C/2014 UN271 jelű égitest a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb üstökös. A Naprendszer határán lévő régióból érkezett és oda is megy vissza – évmilliók múlva.
Miután rovereket küldött a Holdra, landolt a Marson és saját űrállomását is építeni kezdte, Kína most a távoli csillagrendszereket igyekszik szemügyre venni. A Föld 2.0-t keresik.
A NIRSpec (Near-Infrared Spectrograph) a közeli infravörös tartományban végez méréseket. Ez a méregdrága teleszkóp az egyik legizgalmasabb tudományos műszer.
A Hold Földhöz közelebbi, és tőlünk távolabbi oldalának felszíne között nagyon nagy a különbség. A miértre már eddig is született néhány magyarázat, most azonban egy egészen új elképzeléssel álltak elő a tudósok.
Oroszország – 46 évi kihagyás után – a tervek szerint augusztus 22-én ismét missziót indít a Holdra. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtéren kedden, az űrhajózás napja alkalmából megtartott kitüntetési ünnepségen. Nyár végén indul az első küldetés.
A szomszédos égitest, vagyis a Hold felszíne tele van kráterekkel, amiket a becsapódó űrsziklák vájtak ki. Az egyik különösen érdekes.
Egy apró égitestről van szó, ami a szakértők szerint a Naprendszeren kívülről jött.
Az űrben egyre több műhold kering, ami még további növeli a kiberbiztonsági incidensek kockázatát.
Az Új-Mexikóban felépített berendezés 8000 kilométer/órás sebességre képes felpörgetni a kilövésre váró dolgot – például egy rakétát.
Egy alaposabb vizsgálat után derült csak ki, hogy egy visszahulló kínai rakétadarab, és nem egy üstökös világította be az eget India felett.