Hét héttel azután, hogy elhaladt a Plutó törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását a NASA New Horizons nevű űrszondája.
Elképesztően néz ki a vörös lidérc nevű ritka légköri jelenség az Egyesült Államok fényeivel a háttérben. A fotó a Földtől 2200 kilométerre készült augusztus 10-én. Kis különbséggel két vörös lidércet is sikerült lefotózniuk az ISS űrhajósainak.
Az eddigi legkisebb szupermasszív fekete lyukat fedezték fel amerikai csillagászok.
Ki gondolta volna, hogy az üstökös tényleg egy repülő kődarab? Erről nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltatott a Rosetta űrszonda, amely 330 kilométerre közelített meg egy üstököst. Az Európai Űrügynökség (ESA) által pénteken közreadott kép az űrszonda Osiris keskeny látószögű kamerájával készült. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst egy órával az előtt fotózták le, hogy elérte 6,5 éves pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját. Az égitest másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm port lövell ki.
Ausztrál csillagászok szerint hanyatlásnak indult a világegyetem, amely jelenleg feleannyi energiát termel, mint 2 milliárd évvel ezelőtt, aggodalomra a kutatók szerint azonban nincs ok, mert az univerzum még legkevesebb százmilliárd éven át tartja magát.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös a Naphoz közeledve felmelegedett majd gázt és port bocsátott ki.
Mindenki lehet űrkutató, csak egy PC kell hozzá, és a Kerbal Space Program.
Az Európai Déli Obszervatórium fotót készített az ESO 378-1 jelölésű négy fényév átmérőjű planetáris ködről. Ez az eddigi legjobb minőségű felvétel az égi jelenségről.
Először figyeltek meg sarki fényt a világűrben, nem máson, mint egy barna törpén.
Megkezdték a világ legnagyobb, 30 focipálya nagyságú parabolaantennával rendelkező egytányéros űrfigyelő rádióteleszkópjának összeszerelését Kínában.
Csaknem két hónapos késéssel csütörtökön három űrhajós érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyen a tervek szerint 163 napot tartózkodnak majd.
A Cet csillagképben található naprendszerben a tudósok leírása szerint a Jupiterhez hasonló bolygó a Jupiteréhez hasonló pályán kering egy Naphoz hasonló csillag – a HIP 11915 – körül, ugyanolyan távolságra, mint a Naprendszerben.
A NASA űrszondája magyar idő szerint az éjszaka közepén megerősítette, hogy sikeresen elhaladt a Plútó mellett. A New Horizons másodpercenkénti 14 kilométeres sebességre gyorsulva száguldott el az égitest mellett.
Nem csak a törpebolygót érthetjük meg jobban, hanem naprendszerünk más objektumait is. De az például már kiderült: a Plútó egy kicsit nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Alig néhány órája érkeznek a New Horizons űrszonda képei, már egy szívnek tűnő formát és a Disney-féle Plútó kutyát is sikerült belelátni az égitest felszínébe.
Bonyolult számítások, fejlett űrtechnológia és egy 9 éven át tartó út kellett ahhoz, hogy a New Horizons űrszonda 12 500 km-re megközelítse a Plútót.
Még el sem érte a Plútót a NASA New Horizons űrszondája, de már a megközelítés során olyan felvételt készített a törpebolygóról, ami látványosan mutatja meg a misszió jelentőségét.
Egy még meg sem történt, kedden esedékes eseményre hívja fel felhasználói figyelmét keresőjében a Google.
9 és fél évig utazott New Horizons szonda, hogy végre elérje a naprendszer legtávolabbi "bolygóját", a Plútót. Szerda este egyedülálló, új felvételek láthatnak napvilágot a távoli törpebolygóról.
Kilenc év, 700 millió dollár és négymilliárd kilométer – célegyenesbe ért a NASA Plútó-missziója. A New Horizons űrszonda 2015. július 14-én a tervek szerint megközelíti a Plútót, és részletes vizsgálatnak veti alá a törpebolygót és holdjait, így minden eddiginél többet tudhatunk majd róla. Addig pedig íme néhány már biztos, de kevesek által ismert tény.
