szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2027-ben leszállhat az első ember a Marsra, ahol évtizedek alatt városok nőhetnek ki, ezer év alatt pedig azt is elérhetjük, hogy ott lélegezhető atmoszféra legyen – véli Stephen L. Petranek, a HVG gondozásában megjelent Az életünk a Marson szerzője. A díjnyertes újságíró szentül hisz a tudományban – és persze az űrrel foglalkozó magáncégekben, amelyek gazdasági okokból könnyedén átvehetik az űr meghódítását a nemzetek kezéből.


 

hvg.hu: A könyve szerint már évtizedek óta megvan a technikánk arra, hogy a Marson ember landolhasson. De mi a helyzet a politikai és a gazdasági tényezőkkel?

Stephen L. Petranek: A politikai ügyek a Marssal kapcsolatban nagyon bonyolultak. Létezik egy 1967-es egyezmény a nemzetek között, ami kimondja, hogy az űr szabadon kutatható, nem vonható egyetlen állam szuverenitása alá sem. Tehát senki sem tűzhet ki zászlót sehova, nem mondhatja, hogy az a terület az ő tulajdona. A Holdat például úgy kezeljük, mint ahogy a Földön kezelnénk egy tudományos kutatóterületet. De közben az USA tavaly elfogadott egy törvényt, ami kimondja, hogy amennyiben eléred a Marsot és valamilyen fejlesztést hajtasz ott végre, akkor elmondhatod, hogy az a föld a te tulajdonod, te használhatod. Ez ellenkezik a nemzetközi megállapodással.

Lehetséges, hogy ki fog alakulni egy technológiai és fizikai küzdelem a Marsért, ami példa nélküli lenne. A Holdért nem versenyzett senki, és nem is igazán akartunk odamenni vagy csinálni vele bármit is. De rengeteg jó űrprogrammal rendelkező ország – ilyen Japán, Kína, Orosz, Franciaország, Indiai vagy az ESA – érdekelt a Marsban, és mind terveznek fejlesztéseket. A Marson nincsenek törvények, olyan mint a vadnyugat volt az USA-ban 150 éve. Nagyon bonyolult és szórakoztató lesz nézni a politikának egy új mezőjét.

Stephen L. Petranek

hvg.hu: És mi van a pénzügyi oldallal?

S. L. P.: Ha a pénzügyi oldalát nézzük, a Marsra nem olyan drága eljutni, mint az emberek gondolják. Egy sikeres marsi expedíció körülbelül 6 milliárd dollárba (kb. 1,6 trillió forint) kerülne és további 30 billióba (kb. 8 trillió forint), hogy egy állandó bázist csináljunk a Marson. Ezek a becslések Elon Musktól származnak, a SpaceX alapítójától. Ez óriási pénz egy magánvállalatnak. De nem egy lehetetlen összeg, amit ne gyűjthetne össze néhány befektető.

Úgy gondolom, a pénzügyi kérdés távolról sem olyan bonyolult, mint ahogy az emberek látják, és nem muszáj, hogy a kormány felelőssége legyen. Éppen ezért jelenik meg egyre több önálló űrügynökség, mert látják az űrben lévő lehetőséget és végre össze tudják szedni a kellő mennyiségű pénzt arra, hogy elhagyják a Földet. Hatmillió dollárba (kb. 1,6 milliárd forint – a szerk.) kerül a Falkon SpaceX-rakéta egy misszióra. Ha ez a rakéta vissza is tudna jönni a Földre, akkor akár ezerszer is felhasználhatnánk. A rakéta üzemanyaga csupán a teljes indítás összegének egy százalékát teszi ki. Az idő múlásával az űrutazás így sokkal olcsóbbá válhat. Így talán nem is fog 36 billió dollárba kerülni az, hogy eljussunk a Marsra és ott egy állandó bázist építsünk.

hvg.hu: Közben viszont még így is rengeteg kérdés van a Marssal kapcsolatban, a víztől kezdve…

S. L. P.: A víz léte nem kérdéses. Rengeteg víz van a Marson, erre az utóbbi két évben jöttünk rá. Ha a Marson lévő összes víz felolvadna, a bolygón egységesen 300 méter magas vízszint lenne.

hvg.hu: Ám ez sem egyszerű jégvíz. A közvélemény egyelőre csak apró felfedezéseket lát, rengeteg tisztázatlan kérdést és ezért nem túl optimisták…

S. L. P.: Az egész könyv célja az, hogy bemutassa: a Marsra szállás valóság, rövid időn belül meg fog történni. Azt például már tudjuk, hogy a SpaceX 2018-ban ledob egy Red Dragon elnevezésű kapszulát a Marsra. Hogy egy magáncég két éven belül letesz egy űrhajót a Marson, ami nagyobb, mint az Apolló, ez óriási teljesítmény.

hvg.hu: Chris Hadfield szerint a Marsa szállás még távoli terv, nem is érdemes egyelőre embert vinni a vörös bolygóra. Ezt pedig nem pesszimizmusnak, hanem realizmusnak tartja.

©

S. L. P.: Ez azért lehet, mert a NASA annyira nem akar eljutni a Marsra. Két éve a NASA weboldalán jelentette ki, hogy jelenleg nincs tervük arra, hogy embert vigyenek a Marsra. Majd kijött a Mentőexpedíció és egy napon belül a NASA igazgatója bejelentette: tervben van, hogy eljuttassák az első embert a vörös bolygóra. Most azt mondják, mindezt 2030-ra elérik. De a NASA nem akarja kolonizálni a Marsot, a tudományos felfedezés érdekli. A magáncégek, mint a SpaceX viszont kolonizálni akarják a bolygót. Ez egy teljesen új fordulat.

Magyarországon forgatták a Marsra szállást

Petranek könyve alapján készül a National Geographic Channel legújabb tudományos drámasorozata, melyet világszerte idén novemberben debütál 171 országban. A 2033-as Marsa szállást bemutató MARS című hatrészes sorozatot Magyarországon és Marokkóban forgatják. A drámai jelenetek mellett, melyekben megismerhetjük a Mars meghódításának első lépéseit és nehézségeit, számos interjút is láthatunk majd tudósokkal és mérnökökkel. A film a csatorna eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója lesz.

Chrisnek igaza van abban, hogy a Marsot elérni nehéz dolog. Az űr valóban kőkemény tudomány. De igazából már minden technológiát kifejlesztettünk arra, hogy elérjük a bolygót. Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyű feladat lenne. A Mars ezerszer messzebb van a Földtől, mint a Hold. Valóban kihívás lesz, és emberek fognak meghalni. Ezért is feltételezhető, hogy a privát cégek előbb fogják vállalni a Marsa szállást, mert a NASA nem vállalhatja emberek halálát.

hvg.hu: Mi lesz a Mars után?

S. L. P.: Az Európé és a Titán (A Jupiter és a Szaturnusz holdjai, mindkettőn elképzelhető mikrobiológiai élet – a szerk.) felderítése nem csak egyszerűbb, de érdekesebb is lehet az emberek számára a Mars után. De utána távolabb kell tekintenünk. Az emberiség számára a Mars csak gyakorlat arra, hogyan költözhetünk el egyszer a Földről. Egyszer el kell majd hagynunk a Naprendszert, az emberiség nem élhet itt örökre. A következő nagy lépés, hogy rájöjjünk, hol van a következő Föld, ami természetes lakóhely lehet, amit nem kell azzá alakítani. A Mars egy gyakorlat arra, hogy egy űrutazós társadalom legyünk. De a következő lépés nem a mi Naprendszerünkben van. Még itt is vár ránk felfedezés, sokat fogunk megtudni a csillagrendszerünkről. De nem ez a következő lépés. Hanem az, hogy találjunk egy Földhöz hasonló bolygót, ami nincs túl messze, hogy elérjük.

hvg.hu: Mi van a Földdel? Azt már felvázolta, hogy mi fog a Marson történni az emberekkel, de mi van az anyabolygóval?

S. L. P.: A Föld egyik problémája az, hogy itt  nagyon komplex az élet. 190 ország van a Földön, 190 különböző nézőponttal és érdekeltséggel. A Marson az életet több nemzet fogja közösen megalapítani. Az oroszok, a kínaiak, az indiaiak és a japánok mennek majd a Marsra, de sok más ország fog még űrprogramot fejleszteni, és ők is a Marsra fognak koncentrálni. Rendkívül sok problémát azért nem tudunk megoldani a Földön, mert annyira komplex itt az élet a sok társadalom miatt. De a Marson mindannyian ugyanazokra a problémákra koncentrálunk majd, és meg fogjuk őket oldani.

"Az ember, aki először repül a Marsra, már megszületett"

A marsi című könyvet és annak Mentőexpedíció című filmváltozatát épp most rajongják körül, többek közt azért, mert a sztorijuk valós tudományos alapokra épül, az Európai Űrügynökség főfelügyelője például tanácsadóként vett részt a filmben, miközben azért kompromisszumokat is kellett hozniuk a feleknek. De mennyit tudunk valójában arról, hogy milyen hatása lenne az emberre egy Mars-missziónak?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csak egy hajszálon múlt: megint majdnem összeütközött két műhold

Csak egy hajszálon múlt: megint majdnem összeütközött két műhold

Petry szerint a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül változtatott interjúja tartalmán, a lap „Petry érdekében” nem közli a hangfelvételt

Petry szerint a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül változtatott interjúja tartalmán, a lap „Petry érdekében” nem közli a hangfelvételt

Eladó Szása, a 42 éves, de csak 23 ezer kilométert futott budapesti Lada

Eladó Szása, a 42 éves, de csak 23 ezer kilométert futott budapesti Lada