A Földről, lézerrel lőnék meg az űrszemetet
Egy japán és egy ausztrál cég a Földről oldaná meg, hogy kevesebb űrszemét legyen a bolygó körül.
Egy japán és egy ausztrál cég a Földről oldaná meg, hogy kevesebb űrszemét legyen a bolygó körül.
Mindössze 100 gramm, mégis óriási veszélytől óvja meg a még működő űreszközöket az Airbus Detumbler nevű megoldása: az élettartamuk végéhez ért, már csak céltalanul pörgő műholdak pályáját teszi kiszámíthatóbbá.
A TransAstra egy egészen különleges megoldással kezelné az egyre elhatalmasodó űrszemét-problémát: speciális zsákokkal gyűjtené be, majd hozná vissza azokat a Földre.
Új életet kaphatnak azok a műholdak, amelyeket a Priwden nevű hőpajzs véd majd meg attól, hogy elégjenek a légkörben.
Először sújtottak űrszemét miatt bírsággal egy amerikai műholdas szolgáltatót – egészen komoly, körülbelül 56 millió forintnak megfelelő összeges büntetést kell elkönyvelnie a Dishnek.
Az erősödő nagyhatalmi verseny - különösen Kína és az Egyesült Államok között - gátolja a globális együttműködést az egyre több űrszemét eltávolításában. Ez viszont növeli a kockázatát annak, hogy az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit, LEO) működő műholdakat és űrhajókat fizikai fenyegetés éri - figyelmeztet a Stratfor.
Az Európai Űrügynökség 2026-ban hajtaná végre a ClearSpace–1 nevű küldetést, de a számítások szerint ez sokkal veszélyesebb lesz, mint eddig gondolták.
Az Európai Űrügynökség Aeolus nevű műholdja eredetileg kontrollálatlanul zuhant volna a Földre, ám a jelenlegi szabályok miatt módosított ezen a tervén a szervezet.
A svájci ClearSpace és a francia Arianespace együttműködési megállapodást írt alá, így már biztos, hogy az európai vállalat segítségével jut majd az űrbe az első európai űrszemét-eltakarító projekt.
Egészen olcsó, mégis hasznos eszközt készítettek a Brown Egyetem hallgatói, mellyel mérsékelhető lehet az egyre sürgetőbb űrszemét-probléma.
Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.
Apokaliptikus veszélyekről és futurisztikus takarítási lehetőségekről esett szó egy párizsi űrszemét-konferencián. A megoldás kulcsa odafönn is az újrahasznosítás lenne.
Az ENSZ közgyűlése szerint nem szabad több űrszemetet termelni azzal, hogy műholdakat robbantanak fel az országok.
A kínai Hosszú Menetelés 5B egyik darabja várhatóan péteken vagy szombaton csapódik majd neki a Földnek.
Kína ismét egy irányítatlan becsapódással semmisíti meg a Hosszú Menetelés 5B rakétájának egy darabját, de ebből már máskor is volt probléma.
A Koszmosz-1408 műholdat még 2021-ben robbantották fel az oroszok, a törmelék azonban azóta is fenyegeti a Nemzetközi Űrállomást.
Az ISS júniusban is végrehajtott egy pályakorrekciót, akkor a Koszmosz-1408 nevű műhold roncsai miatt.
A tűzgömbről egyelőre a szakemberek sem tudják, hogy meteor vagy űrszemét volt-e, ami belépett a légkörbe.
Veracruz városában ért földet az a gömbszerű tárgy, ami a hírek szerint fémből készülhetett. De hogy honnan jött, azt még mindig nem tudni.
Egy Hosszú Menetelés-5B egy darabja a hétvégén zuhant vissza, de Kína azt sem volt hajlandó közölni, hol érhet majd földet.